Vál címere: kerek talpú, álló pajzs, melynek vörös mezeje zöld udvarán egymással szembeforduló két fegyverzett aranyoroszlán tart aranykoronából kinövő zöld szárú, három arany búzakalászt. Az ötágú leveles korona, amelyből három levél (zöld gyönggyel), közöttük pedig két zöld gyöngy foglal helyet. A korona abroncsán három természetes (szürke) színű gyöngy látható.

A pajzson zöld bélésű szürke falkorona látszik, három teljes és két fél csúccsal. Az ornamenseket (foszlányokat) szőlőlevelek helyettesítik, amelyek zöldek és aranyindán futnak jobbról és balról alá.

A pajzs alatt aranyszalagon fekete felirat jelzi a község nevét.

A község címere valószínűleg beszélő címer, amelyet ma nehéz kimutatni, de tudjuk azt, hogy a település egy időben Sárkány Ambrus tulajdona volt, mégpedig a XVI. század elején. A későbbiekben pedig a Révai család bizonyos tagjai nyerték el a birtokjogot.

A Révai család címerében jobbra lépő oroszlán van, amely jobb mancsában kardot tart, a balban levágott török fejet. Ugyanakkor a Révai családot perelte Czobor Imre 1580-ban a terület birtokáért. A címerükben szintén növekvőben lévő, balra forduló oroszlán van a pajzsfőben.

Voltaképpen a jelen címerpajzs tükrözteti azt az állapotot, amikor két oroszlán marakodik, megvív egy területért. A három arany búzakalász pedig előfordul a Sárkányok címerében. Az szépséghiba, hogy a XVIII. századi címeradományozásból derül ki, hogy a Sárkány-címerben három arany búzakalász foglal helyet. De minden bizonnyal ez a család Sárkány Ambrus egyik oldalági famíliája. A címer egy olyan helyzetet idéz, amikor két oroszlán marakodik egy gazdag földért, amelyet Vál testesít meg.

A falkorona egyrészt a mezővárosi múltat, másrészt pedig a jövő törekvéseket szimbolizálja. A szőlőlevelek pedig ugyanúgy, mint a búzakalászok, a föld termékenységét, a termény bőségét, a település lakóinak szorgalmát jelzi.