Az önkormányzat címere a község XVIII. században (1734-ben) fellelt, első szárazpecsét-lenyomatának korhű feldolgozása. A stilizált, fiait (fiókáit) saját vérével tápláló pelikán általános és gyakori a református egyházi szimbolikában.

A jelképválasztás magyarázata, hogy Úny község lakosságának döntő többsége a XVII-XVIII. században református vallású volt.

A címerpajzs színei az itt élt, illetve az itt élő népességre utalnak mind származási, mind felekezeti vonatkozásban: a kék mező a többségi magyarságra, a zöld mező a németségre, míg a sárga a zsidóságra, ill. ugyanilyen sorrendben a református, a katolikus és az izraelita vallású népességre.

A kék szín a címerpajzs felső 2/3 részét tölti ki háttérként, mint égbolt, a zöld az alsó 1/3 részét, mint erdő-mező. A két fő szín találkozásában, mindkettőbe belenyúlóan, mint egy hegycsúcson, középen található a sárga színű fészek, amelyben a pelikán és fiókái állnak.

A címerpajzs tetején a három csúcs - a már körülírt hármasságon túlmenően - íves összeköttetésével és kék színével, utal a gyógy- és a természetes vizű forrásokra, valamint a község területén eredő, egyben annak a nevét is viselő patakra.

A címerpajzs kecses oldalvezetése alul cseppképződmény-szerűen csúcsosodik ki.

A csúcs az alatta elhelyezkedő, harmadoltan megtört szalag középső harmadában található, ÚNY feliratra mutat. Az első harmadban lévő 1193-as évszám a község első okleveles említését jelenti III. Béla király idejéből. A község ezt tekinti 'születési' évének. A harmadik harmadban az 1993-as évszám, a község 800 éves évfordulójára utal, amikor Úny Község címerét, a jelenlegi formájában, önkormányzati elhatározásból, bevezették.

A címerpajzs alsó vonalvezetése megegyezik az összekapcsolás jelével, ami Úny község polgárainak egységét, egységének szükségességét szimbolizálja.