Tolna vármegye címere álló, kerek talpú barokk pajzs: kék mezejének vörössel és ezüsttel sakkozott udvarán hármas ívű, arany trónemelvény áll, melynek középső íve alatt Szent István, Magyarország első királya trónol. Természetes színű arcát fekete haj és szakáll fogja közre, feje mögött glória aranylik. Palástja bíbor, ruházata kék, öle fölé hajlított jobbjában aranyos jogart, baljában pedig arany országalmát tart. Lábát aranyos zsinórzatú és bojtozatú vörös zsámolyon nyugtatja, saruja arany. A trónemelvény jobb oldali íve alatt zöld ruhában, fekete cipellőben és vörös palástban, fekete haján arany hercegi föveggel, kezében ezüstösen csillogó liliomokkal, ifjúként, enyhén balra fordulva Szent Imre herceg áll. A bal oldali ív alatt ovális pajzsban az ország aranykoronás címere (hasított; jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott, balról a vörös mező zöld hármashalmán nyitott aranykoronából növekvő ezüst kettőskereszt) látható. A trónus felett ezüstfelhőkben jobbról és balról egy-egy középre néző, természetes színű, aranyhajú angyal lebegve tartja István feje fölé Magyarország aranyló Szent Koronáját. A pajzsot barokk stílusú aranyráma (cartouche) övezi. Tolna vármegyét Szent István uralkodása idején alapították, valószínűleg ezért jelenik meg barokkosan illusztrált képe szent fiával, Imrével együtt a pecséten, amely egyébként a Szent Korona-tannak is méltó megjelenítése. A vármegye hivatali életét közel 150 évig gátolta a török uralom, így csak ezt követően, a vármegye újjászervezésekor nyerhetett címert és pecsétet az uralkodótól, I. Lipóttól, 1699-ben.