Hullámos ezüstpólyával vágott egyenes oldalú, álló csücskös pajzs a címer, hasított felső és alsó résszel.

Első, vörös mezejében zöld talaj fölött lebegő egymást keresztező ezüst ekevas és csoroszlya. Második, vörös mezejében zöld talajon álló aranyfonatos kútkáva oszlopokkal, gerendával, ezüstvödörrel és csigával. Harmadik, kék mezejében zöld hármashalom középsőjéből kiemelkedő arany latin kereszt, mögötte balra néző, kiterjesztett szárnyú fekete sas. Negyedik, kék mezejében lebegő aranykoronán könyöklő ezüstpáncélos kar, jobb felé vágó, aranymarkolatú kivont szablyával, a kar hajlata felett hatágú aranycsillaggal.

A pajzs felett háromlombos ékköves aranykorona lebeg, alatta pedig aranyszalagon a város neve feketével keretezett betűkkel: TÉT.

Az ekevas és a csoroszlya Tét falu 1697. évben használt pecsétjének egyik jellemző alkotó eleme. A csigás kút Tét-Szentkút falupecsétjén látható, melyet egy 1779-es okiraton találtak. Ez a jelkép mint pecsét és mint címerkép is egyedülálló a magyar heraldikában.

A kút Szentkútra utal, ezt a részt "beszélő címer"-nek tekinthetjük. A kereszt és a kiterjesztett szárnyú sas a Kisfaludy család címerképe, mellyel emlékezhetünk Tét város híres szülöttjére.

A fekete sas kék alapon heraldikailag ugyan kifogásolható, de az eredeti címerben is így szerepel. A szabályos páncélos kar a csillaggal Poky címerkép, ismert ugyanis, hogy a környék birtokosa hosszú időn keresztül a Poky család volt. Pokvár pusztát is róluk nevezték el.

A pajzsot megosztó hullámos pólya a Csangota-ér vízfolyást jelképezi.