A csücskös talpú címerpajzson, osztatlan kék színű pajzsmezőben: a címerkép a pajzstalpon nyugvó zöld színű kettőshalmon ezüstszínű tornyos várat ábrázol. A toronysisakos bástya a nagyobb halom alatt lévő kisebb halmon áll. A pajzsfő jobb és bal oldalán aranyszínű félhold és csillag látható.

A címerpajzs felső peremének közepére egy ezüstszínű rostélyos sisak van helyezve, amely szembe néz. A sisak piros bélésű és arany díszítésű. A sisakkoronából egy jobbra néző, ágaskodó, ezüst színű unicornis (egyszarvú) emelkedik ki. A sisakdísz a pajzs két oldalán a pajzsmező színeit ismétli: jobb oldalon kék és a fonákján ezüst, a bal oldalon zöld és a fonákján arany.

A címerkép Szigliget várát ábrázolja. A rajz változtatás nélkül a község 1861-es pecsétje alapján készült. A vár ábrázolása meglepően valósághű, holott az 1702-ben felrobbantott vár a XIX. században már erősen romos volt, ahogy ez több, korabeli ábrázolásból kitűnik.

Ennek valószínű magyarázata az, hogy az 1861-ben készült pecsét ábrája egy korábbi pecsét rajzának hű másolata lehetett. E pecsét elveszett ugyan, de létezését egy 1697-es okirat említi. Az előző pecsét készítésekor még épen állt a vár, innen a valósághű ábrázolás. A fentieket bizonyítja a XVII. századból fennmaradt metszet, amely a várat nagyon hasonlóan ábrázolja, mint az 1861-es pecsét rajza. Sőt a metszet alapján az is megállapítható, hogy a pecsét ábrája délkeleti irányból nézve, a vár legmagasabb pontján álló öregtornyot és a két oldalán húzódó palotaszárnyakat ábrázolja. A rajz érdekessége, hogy a középső bástya alapja jóval lejjebb van, mint a két oldalán álló épületek alapjai. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy a címertan (heraldika) nem ismeri a térbeli ábrázolást. A pecsét készítői viszont így kívánták érzékeltetni a valóságnak megfelelően, ez a hármas épületegyüttes nem egy síkban helyezkedik el. Az öregtorony és a tőle nyugatra húzódó többszintes palotaszárny romjai ma is ott magasodnak a falu felett.

A címerrajzon látható kettőshalom is a valóságnak megfelelően a Várhegyet ábrázolja. A hegyhez dél felől csatlakozó alacsonyabb sziklás nyerget a nagyobb halom alatt húzódó kisebb halom jelképezi.

A címerpajzs eredeti rajza mellé Szigliget címerének megrajzolásakor az alábbi kiegészítések kerültek: a pajzson a bástya jobb oldalára arany félhold, a bal oldalára aranycsillag. A félhold a török uralmát, a csillag az ellenük harcoló végvári vitézek hősiességét jelképezi.

A címerpajzs a heraldika szabályainak figyelembevételével barokk stílusú sisakkal és sisakdíszekkel került kiegészítésre. A címereken bevett szokás, hogy a sisakkoronán megismétlik a címerpajzs ábrázolását, de ettől eltérően teljesen más alakot is ábrázolhatnak. A kiegészítésnél a sisakdísz eltér a pajzsalaktól, felvéve a Tóti-Lengyel család címerállatát, az ágaskodó egyszarvút. Mivel a vár XVII. századi, máig is fennmaradt, faragott homokkő címerében is az ágaskodó egyszarvú szerepel, ez a kiegészítés történelmileg hiteles.