A pajzs felett négyszer meghajtott, két végén háromszögű bevágásokkal díszített aranyszalagon a "Százhalombatta" felirat olvasható.

"Százhalombatta város címere pajzs alakú, négy mezőre osztott, alapszíne: kék és arany.

Az első mező: hatszor vágott, az 1., 3. és 5. sáv piros, a 2., 4. és 6. sáv aranyszínű. A piros szín a tüzet jelképezi, utalva a város olaj- és energiaiparára.

A második mezőben a város nevét adó "Halmok" stilizált rajzolata található. A halmok színe zöld. Felette kék égbolton balra a nap, jobbra a hold látható. A halomsírok felett levő égitestek a nappalt és az éjszakát, az állandó változást, az örök körforgást jelentik.

A harmadik mezőben egy ekevas és csoroszlya rajzolata látható, mely a település első pecsétjében található. Az alapszín kék, a szerszámok színe ezüst.

A negyedik mező hétszer vágott, az 1., 3., 5. és 7. sáv kék, a 2., 4. és 6. sáv aranyszínű. A kék szín a város egyik határát alkotó Duna folyót, valamint a várost átszelő Benta-patakot jelképezi. (27/1991. (XII. 18.) számú rendelet szerint)

Az arany és a vörös a heraldikában egyenértékűen előkelő mázak, amelyek jelzik a település egykori és mai jelentőségét: királyi (királynéi) birtok volt, melyet az Árpádok címeréből átemelt vörös sávok jelképeznek, ma az energiaipar egyik fontos hazai bázisa, mely aranysávokkal nyer kifejezést.

A második mezőben négy sorba rendezett, stilizált halmok az ősi hősi múlt négy fázisát idézik fel. A vaskori halomsírok szomszédságában a rómaiak katonai tábort emeltek, e dombok tövében vívták a hunok - krónikáink szerint - véres csatáikat, és a honfoglaláskor itt foglalt szállást az egyik "fejedelmi személy", itt vertek először tábort a Dunántúl meghódítására induló magyar csapatok. Gazdag régészeti emlékanyaga és a gyakorlati régészet jeles műhelye öregbítik a város hírnevét.

A település nevének előtagja, Százhalom, megjelenik már a középkori krónikákban (Zazholm), gesztában (Centum Montes), s az sem lehetetlen, hogy utótagja annak a "kőszobornak" vagy "áldozati szobornak" emlékét idéz, amelyet ide lokalizálnak a krónikák. A Nap és Hold együttes szerepeltetése ősi hitvilágunk jellemzője (vö. égig érő fa, Napos-Holdas paripa stb.), ugyanakkor az állandó változást, örök megújulást és körforgást is szimbolizálja.

A csoroszlya és az ekevas a település első pecsétjéről került a címerbe, kiemeli ugyanakkor a mezőgazdasági termelés hajdani fontos voltát. A török időkben (1546) pl. Százhalom adójának közel 70%-a gabona volt, Batéban a harmada gabona, és csaknem ennyi a must. Később növekszik a gyümölcstermelés, s megjelennek a bolgárkertészetek is.