A pajzs a tárcsapajzs modernizált változata. A tetején és két oldalán barokkos címertakaró, a bal oldali aranyszínű, a jobb oldali sötétkék.

A címertakaró tetején aranyszínű királyi korona, amely jelképezi, hogy a település már az Árpád-házi királyok idején létezett. A korona abroncsában öt drágakő, a két szélső és a középső piros színű, a két belső zöld. A pajzs alján a pajzs vonalában ékelődő lobogó, aranyszínű címerszalag, benne, a közepén fekete nagybetűkkel a település neve: SZAVA, két oldalán az évszám: 1290 (a falu nevét ekkor említették először az írott források).

A pajzs alsó harmadában háromszínű domb, amely a környék domborzatára utal, a zöld szín pedig szimbolizálja, hogy az itt élők elsősorban a földművelésből keresték kenyerüket. A dombban két ágból táplálkozó kék színű patak, hiszen a régi szavai térkép leírásában is ez szerepel. Pajzs középső része hasított. Bal oldala piros színű. Benne zöld levelű, piros termésű szőlő, amely mutatja, hogy az itt élők jelentős szőlőtermelést folytattak. Mellette három, sárga színű, összekötött búzakéve, mint a település 1864-es pecsétjében, amely jelzi, hogy az itt élő emberek a mezőgazdaságból és a földművelésből éltek. A búza jelképezi még a kenyeret és a reménységet is. A búzakéve felett sárga színű sugárzó nap, amely táplálja az életet, érleli a növényeket, a búzát és a szőlőt.

A pajzs bal oldala kék színű. Benne a földből kinövő, még fejlődő, zöld levelű, barna törzsű fa, tetején bagoly ül. A bagoly felett metszőkés, amely jelképezi, hogy az itt élők jelentős szőlőtermelést folytattak. A pajzs belső harmadában vágott, világoskék színű. Benne bal és jobb oldalon sárga vonallal összekötött két, sárga színű csillag, mint a falu 1864-es pecsétjében.