Szalánta község címer leírása
A címerpajzsot két oldalról, alulról induló, a pajzs alsó részének formáját követő, tehát hajló, a pajzs felső harmadáig érő babérág fogja körül. A levelek sötétzöldek, széleik és erezetük fekete kontúrral kiemeltek. A pajzs a tárcsapajzs modernizált változata, széle vastag fekete vonallal kiemelt.
A címerpajzs tetején a község neve: Szalánta olvasható fekete nagybetűkkel. A felirat enyhén követi a címerpajzs felső homorú vonalvezetését. A pajzs a hasított pajzs (függőleges osztás) és a vágott pajzs (vízszintes osztás) kombinálása. A pajzs felső harmada sötétsárga színű. Benne fekete számokkal három évszám, növekvő sorrendben: 1240 (az írott forrásokban való megjelenés éve), 1332 (először jelzik a helyi plébánia létezését, tehát ekkor a település már jelentős hely), 1804. (a jelenlegi templom építésének esztendeje). A három évszámot, címertanilag, helykitöltő pontként is, két piros-fehér színű rózsa választja el egymástól. Ez a szimbólum Szalánta első, 1724-es pecsétjében jelent meg. Ez az elem ebben az esetben, mint a címertanban és a pecséttanban általában is, jelenti a tavaszt, a nyár elejét, a természet ébredését, a természet megerősödését.
A két rózsa megjelenik a címerpajzs középső, két részre hasított jobb és bal oldalában is mintegy felerősítve a rózsák jelentését. A címerpajzs középső, vastag fekete vonallal hasított része, világoskék színű. Ez az égszínkék jelképezi a jó időt, a termésérlelő időjárást. Bal oldalon, középen fehér színű lebegő ekevas látható, amely heraldikailag stilizált. Az eke németi régi pecsétjében is megjelent, amely a föld feltörését, megművelését jelképezi, és azt, hogy a településen élők fontos megélhetési forrása, munkája a mezőgazdaság.
Alulra, mintegy a földből kinőve négy búzaszál került, csokorszerű keretbe helyezve. Jelképezi, hogy a mezőgazdaságon belül az itt élők földműveléssel, gabonatermesztéssel foglalkoztak. A kenyérgabona jelenti a mindennapi kenyeret, a megélhetésért folytatott küzdelmet és a biztonságérzetet is. Jobb oldalra, mint Szalánta 1724-es pecsétjén is, a hajló gabonaszálak közé, zöld és dúslombú, barnatörzsű fa került. A pajzs alsó része enyhén hullámos vonallal lett kijelölt. Ez a Mecsek-hegység és a Villányi-hegység közötti dombvidékre utal, ahol a mai Szalánta is fekszik. Ez a rész sötétbarna, és a földet, a termőföldet jelképezi.
