Szabadkígyós címerpajzsa összetett. Az álló, csücskös talpú öregpajzs vörös mezejében arany és zöld mintázatú kígyó lebeg, feje a pajzsfő közepén szembenéz, tátott szájában balról jobbra kinyúló aranyos markolatú, ezüst pengéjű szablyát tart, teste bal-jobb-bal-jobb irányban tekereg. A pajzsköldök magasságában helyezkedik el a boglárpajzs, melynek kék mezejében a Wenckheim-kastély stilizált, aranyos épülete vörös tetőzettel lebeg.

A pajzson kilencágú grófi korona (öt ágán arany, a közbeesőkön kék gyöngyökkel) helyezkedik el, abroncsán három türkizkő között két rubin virít. A korona hármas osztású vörös béléséből arany latinkereszt növekszik.

A foszlányok jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

Szabadkígyós címere beszélő címer (szaknyelven: tessera loquens), melyben a kígyó, mint a település névadója, az egykori vízjárta területre, annak élővilágára és a község középkori történetére utal. A kard az elmúlt fél évezred küzdelmeire emlékeztet, amelyet a terület lakosainak újra meg újra meg kellett vívniuk fennmaradásukért. Mivel a kard a kígyó szájában van, egyben a mai Szabadkígyós nevet is felidézi. A boglárpajzson szereplő kastély és a pajzsra helyezett grófi korona a Wenckheim család birtoklását, s vele a legjelentősebb helyi építményt fémjelzi. A korona hármasosztatú bélése a lakosságnak a hazáért kiontott véréről, a koronából növekvő kereszt pedig élő hitéről tesz tanúbizonyságot.