Szabadegyháza címere álló, csücskös talpú, vágással és hasítással négyelt pajzs. Jobb felső (1. számú) kék mezejében ezüsttel fodrozott zöld vízben kiterjesztett szárnyú, vörös lábú, ezüstdaru lép balra, felemelt vörös csőrében ezüst írótollat tart; balra tőle három, természetes színű, beérett sás (buzogány) áll. A bal alsó (4. számú) mező ennek heraldikai tükörképe (a daru jobbra fordul és lép, a sás pedig a képmező jobb oldalán foglal helyet).
A bal felső (2. számú) vörös mező zöld udvarán ágaskodó, kétfarkú, jobbra forduló és néző fegyverzett aranyoroszlán lép jobbra, jobb mancsában aranymarkolatú, ezüstpengéjű szablyát emel a feje fölé. A jobb alsó (3. számú) mezőben ugyanezen címerkép jelenik meg tükörképszerűen. (Az oroszlán balra lép, és a szablyát a bal mancsával emeli.)
A pajzs felett aranyos szegélyű és pántozatú, természetes színű tornasisak fordul enyhén jobbra, bélése fekete, nyakában aranyszalagon aranymedalion lóg. A sisakon ötágú, nyitott, arany leveleskorona helyezkedik el, pántján vörös és kék drágakövekkel, a három levélen egy-egy rubinkő, a levelek közötti ágakon pedig egy-egy kék gyöngy díszlik.
A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.
Szabadegyháza címere beszélő címer (tessera loquens), két legjelentősebb birtokos családjának, akiknek a település legtöbbet köszönhet, állít elsősorban emléket.
Az 1. és 4. mezőben lévő, a hivatali előmenetelre célozva tollat tartó gázlómadár az egykori Marich-címerből került át közóhajra apróbb változtatással a település címerébe.
A kardot markoló kétfarkú oroszlán a Szőgyény család címeréből beemelt motívum, amely nemcsak a család helyi birtoklására, hanem egyben a törökellenes végvári harcokban játszott jelentős szerepére is utal.
A pajzs fölé helyezett sisak jelzi a település lakosainak áldozatkészségét, emlékeztet a nagy világégések helyi hősi halottaira. A korona az önkormányzati autonómia kifejezője, a növényi ornamensekre emlékeztető, dúsan burjánzó foszlányok pedig a szorgalmasan megművelt terület gazdagságát hivatottak jelképezni.
