Jobb és bal oldalán is kettős csúcsú, csücskös talpú pajzs a címre, melyet jobb haránt ezüstpólya oszt ketté. A bal felső mezőben félig takarásban lévő aranykapuzatú, tagolt oromzatú, természetes színű stilizált bástyából kék mezőben aranytörzsű, zöld lombozatú tölgy emelkedik ki, jobb oldalán tizenhat sugarú arany Nap, bal oldalán növekvőben lévő ezüst Holdsarló. Az alsó jobb oldali képmezőben ezüsttel fodrozott zöld vízen füstszínű, bőgős orrtőkéjű, enyhén jobbra forduló bárka, a vízben pedig balra úszó arany- és jobbra úszó ezüsthal látható. A pajzs talpában bíborszínű ékben felülről lefelé növekvő számban kilenc (1-3-5) stilizált aranyvirág van.

A pajzs felső peremén aranyozott, enyhén balra forduló török tiszti sisak foglal helyet, aranyos láncpáncél nyakvédője a pajzsra omlik. A sisakon ezüsttel kötött zöld turbán van középütt a Hunyadiak címerjelvényével, a csőrében arany gyűrűt tartó fekete hollóval; a tollbokréta szintén zöld, a sisak jobb és bal oldaláról zöld és ezüst fátyol omlik alá. (Mindez heraldikai nézetben.)

A címer az ún. beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába tartozik, amely a község múltját hivatott reprezentálni. A címerkép közepén átfutó ezüstpólya a Tiszát jelképezi (és utal Szeged címerére is).

A bal pajzsmező azt fejezi ki, hogy a község közel fél évszázadig a szegedi vár tartozéka volt, s faanyaggal látta el azt: erre céloz az aranykapu és az - ősi magyar hiedelemrendszer szerint - életfává magasztosult tölgy (hiszen a várnak már csak néhány köve van meg, de Röszkén az élet ma is eleven). A jobb pajzsmezőben található egykori szállítóhajó egyrészt azt demonstrálja, hogy az első ismert lakosok a vízen sószállítással foglalkoztak, másrészt azt, hogy ezer évig - egészen a Tisza szabályozásáig - Röszke tulajdonképpen halászfalu volt. A címertalpban szereplő bíborék a község jelenét megalapozó paprikavirágok, az arany dohányvirágok pedig a dohánytermesztésre céloznak. A török sisak pedig arra emlékeztet, hogy 1439-40-ben legalább fél esztendeig Röszke szultáni rezidencia volt. Hunyadi János fegyvertársának, Daud Cselebi ellencsászárnak a csapatai állomásoztak itt.