Kékkel és zölddel vágott, arany kontúrú, szimmetrikus, csücskös tárcsapajzs a címer. A pajzstalparány: 2/7. A felső kék és a pajzstalp zöld mázának találkozásánál a pajzs kontúrjával azonos erősségű, vízszintes aranyvonal fut, melyen balra haladó mellső és hátsó lábát emelő, lovon kardját függőlegesen, nyugalmi állapotban tartó kuruc vitéz ül. A címerkép arany sziluettképként jelenik meg. A címertalp zöld mezején vízszintes irányban ezüst hullámvonal kanyarog.

Sisak: vörös, barna prémes, három fehér toll díszítette kurucsüveg, melynek felső része belecsapódik a címerpajzs kék mezejébe.

Sisaktakaró: kívül, belül bordó, széltépázta szövet, mely aszimmetrikusan öleli a pajzsot, jobbról a pajzs csücske alá lógva, balról pajzsderéknál végződve.

A település címere 1991-ben a történeti értékek és hagyományok emlékére készült el. A tervező felhasználta a község körbélyegzőjének 1901. évi lenyomatát. Rákóczifalva fiatal település, nem rendelkezett korábbi ősi címerrel. Az új címer készítésekor, lazítva a heraldika elfogadott szabályain (sisak helyett süveg, sisaktakaró helyett fém nélküli szövet), a formabontással a település kötődését II. Rákóczi Ferenchez és a szabadságharc emlékének töretlen tiszteletét kívánták erősíteni a címer készítője.

A település és a címer kapcsolata

A kedvező természeti tényezők, a folyó közelsége közrejátszott a település kialakulásában. A folyótól 1-2 km-re magas part húzódik, ide települt a falu. E magas partnak főleg árvízvédelmi szempontból van jelentősége. A település létrejöttének Rákóczifalva környékén is két elengedhetetlen feltétele volt: az élővíz közelsége és az árvízmentes terület.