A címerpajzs csücskös talpú pajzs, amit kívül a pajzs vonalvezetésében fekete vonal szegélyez. A pajzs alatt a csücsökhöz csatlakozva fekete szélű, aranyszínű szalag, amelyben fekete szám és betűk: 1181 (a falut először említették az írott források) Pogány 1999. A pajzs tetejének bal oldalán és a pajzs bal oldalán aranyszínű, tetejének jobb oldalán és a pajzs jobb oldalán sötétkék színű címerpalást látható. Középre, a két palást találkozási pontjára aranyszínű korona került, amely szimbolizálja, hogy a falu az államalapítás, a Magyar Királyság megalakulása után jött létre.

A pajzsmező alapszíne a kék, belülről három részre osztott. Alsó harmadában háromszög alakban három nyolcágú, sárga vonalakkal összekötött sárga színű csillag látható. Ez a motívum szimbolizálja, hogy Pogányban három nemzetiség: magyar, horvát és német él.

A pajzs bal harmadában a szürkésbarna színű föld a földművelés jelentőségére utal, felső hullámos vonalvezetése a terepviszonyokat, a dombos vidéket szimbolizálja. Benne lét színű, hullámzó patak, a Pogányi vízfolyás. A földből zöld színű, dús lombozatú fa emelkedik ki jelezve, hogy a múltban egyfelől jelentős volt az erdőgazdálkodás, másfelől utal a bokros, cserjés vidékre is. A fa felett fehér színű, a címertanban stilizált eke, a földművelést, mint a múltban itt élők fő megélhetési forrását jelölve. A pajzsmező jobb oldali harmadában a szürkésbarna föld folytatása, benne a kék színű, hullámzó patakkal. A föld felett jobb oldalon sárga színű, száraival egymást keresztezve három búzaszál, jelképezve az új kenyeret, a jelentős búzatermelést és a reményt. Mellette, a bal oldalon kinyitott könyv, felette a lúdtoll, az írószerszám, ami a műveltséget, valamint a fejlődni akarást szimbolizálja. A jobb oldali harmad tetején sárga színű nap, amely erőt ad az élethez, fényt ad a növényeknek, egyben jelképezi a reményt is.