Heraldikai leírás:

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében hullámvonallal határolt ezüst pajzsláb, ebben lebegő helyzetű, lefelé fordított zöld szőlőlevél. A kék mezőben lebegő helyzetű címerkép: Szent Mihály arkangyal félbalra fordult alakja természetes színében, fekete hajjal, ezüstpáncélban, aranyszárnyakkal. Fejét arany dicsfény övezi. Jobb lábával az előtte fekvő, balra fordult, fejét hátravető ezüstsárkányra tipor, miközben két kezében tartott, keresztvégződésű aranylándzsáját a sárkánytorkába döfi. A címerpajzsot kétoldalról egy-egy befelé fordult, ágaskodó arany dámszarvas tartja, melyek arany makktermésekkel ékített, zöld tölgyfaágból képzett arabeszken állnak. Az arabeszkről függő, hármas tagolású aranyszalagon feketével nagybetűs felirat: PÁRI. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

A címer magyarázata:

A címerkép megfogalmazásához a település jellemzői adtak támpontot. A jelképek a település természeti adottságaihoz és vallásához kötődnek. A címer fő alakja a templom titulusa, egyben Pári védőszentje, Szent Mihály arkangyal, amint a gonoszt jelképező sárkány elleni győztesként a legyőzöttre tipor.

A címerben szereplő tölgy a környező erdők őshonos fája. Utal ugyanakkor az ősökre is, akik erdőműveléssel foglalkoztak. A tölgy romolhatatlannak vélt fája révén vált a rendíthetetlen jellem, az erő, a férfiasság, a győzelem jelképévé.

Az erdő itteni jellegzetes, országos hírű vadállományát jelképezik a címer pajzstartói, a dámszarvasok.

A település patakját a hullámvonallal határolt pajzsláb szimbolizálja. A víz a négy fő elem egyike, a megújhodást, a megtisztulást jelképezi a keresztségben.

A szőlőlevél, a szőlőfürt a hagyományos szőlőművelésre utal.