A címerpajzs csücskös talpú, egyenesen álló, csúcsos. Ferdén osztott, az osztás iránya a jobb felső saroktól a bal alsó ív közepéig. A pajzsmező színei: a jobb oldali alsó mező kék, a bal oldali felső mező arany. A pajzs kék mezejében a pajzstalp elején és közepén aranyélű, zöld hármashalom látható. A halmok zöld mezőjében alul négy kék hullámvonal található. A kék mezőben található egy sokágú, aranyszínű csillag. A pajzs aranymezejében egy fekete sas áll a földön.

A címer elemeinek jelentése:

A pajzs formát azért választották a címer készítői, mert a község lakossága minden körülmények között katonákat állított, ha az ország sorsa úgy kívánta; kiváltsága, mentessége ebből a szempontból soha nem volt. A hármashalom - Magyarország címerének eleme is - a Gödöllői Dombságban található pándi határ dombos területét jelképezi, és a fent említetteknek megfelelően a magyarsághoz való tartozásra is utal.

A ferdén osztott kékre és arany színű pajzsmezők (Pest megye címerének színei is) jelképezik a község Pest megyéhez tartozását. A négy kék hullámvonal azt a négy forrást (Szilas, Diós, Szopókás, Sóskarét) jelöli, melyek a Pándi-patakot táplálják. A letelepülő ember és jószágai számára nagyon fontosak és meghatározóak voltak ezek a források és patakok. A kék mezőben található sokágú aranycsillag utal a község középkori múltjára, amikor is a környéken Cegléddel párhuzamosan elsőként jön létre református gyülekezet még az 1500-as évek közepén. A fekete sas a község névadójának besenyő eredetére utal. Taksony fejedelem besenyő származású felesége révén a betelepülő sógorai közül a Pánd nevű családfő kapta a mai Pánd területét, és róla kapta a község a nevét. Pánd jelentése: Örs.