Önkormányzati címerek

A címer: csücskös talpú kék pajzsban, zöld talajon, kváderkövekből épült, kéttornyú, gombban végződő, gúlasisakos, kereklőréses, ezüstszínű ikervárat ábrázol, amelyet ezüstszínű híd köt össze.

Feketével és zölddel borított kerek talpú pajzs (doborpajzs), melynek közepében aranyszínű szőlőfürt lebeg jobbra forduló levéllel és balra néző szárral.

A címer pajzs alakú. A tetejéhez kapcsolódik az aranyszínű nemesi korona, piros-fehér-kék ékkövekkel kirakva.

Álló, vörössel, ezüsttel, kékkel vágott csücskös talpú címerpajzs. Pajzsfőn lebegő, arany, ezüst könyvtekercset markoló oroszlán.

A címerpajzs alakja szimmetrikus, oldalai párhuzamosak, felül az oldalakra merőleges, alul félkörívben zárul. Vízszintes vágás középen két mezőre osztja a pajzsot.

Álló, csücskös talpú, aranyszínű ékkövekkel díszített heraldikai koronával ékesített pajzs a címer.

A hagyományos címerpajzs alakot függőlegesen az Imola patak osztja két mezőre, enyhe hullámvonalban, utalva a patak dombok között való kanyargásaira.

Álló, háromszögletű a pajzs, színe kék. A pajzslábon ötágú, liliomos aranykorona lebeg. Ebből arany szőlőtőke nő ki (két arany szőlőlevél, két arany szőlőfürt).

Aranyszínű háromszög a pajzs, kék sátorral. Az 1. és 2. aranymezőben egy-egy aranyközepű, vörös heraldikai rózsa.

Csücskös talpú a pajzs, arany kontúrral. A pajzson verzális Times New Roman típusú betűvel IPACSFA felirat, melyet vékony fekete kontúr vesz körül. A szöveg követi a pajzson lévő vágás ívét.

Árpád-házi címerpajzs az alap, azon – a település jellegzetessége – a vár romja és az Ipoly látható. A címer alapszine a királykék, a vár és a folyó ezüstszínűek.

Az álló, hegyes talpú pajzsot a pajzsderékban hullámos kék pólya osztja.

Csücskös talpú a címerpajzs, közepén ezüstszínű, az Ipoly folyót jelképező hullámos csíkkal kettéosztott.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, melyben szembenéző ezüst Szent Miklós alak lebeg. Jobbjában nyitott aranykönyvet, baljában arany kettőskeresztet tart.

A Kossuth-címer alakú pajzson a jobb kezében kivont kardot, bal vállán zászlót tartó, 1848-49-es ruházatú, zöld dombon álló honvéd, jobb lába mellett babérággal.

Hegyes végű kék pajzsban, két zöld domb előtt keresztbe tett ezüstszablya és ezüst leveles ág felett ezüstmadár lebeg. A pajzson arany lombkorona.

A címer álló, kerektalpú pajzs, hullámos pólyával vágott, három részre osztott. A pajzsfő jobb oldali mezejében bányászati szimbólum, feszítőék és kalapács, bal oldali mezejében ekevas.

Heraldikai leírás:

A címer közepén vízszintesen vágott címerpajzs, alsó mezője kék mázú, amelynek alsó harmadában öt zöld domb helyezkedik el, ezzel mintegy utalva a település kialakulására vonatkozó leírásokra, mely

A címerpajzs álló helyzetű háromszögű pajzs. A pajzsmező veressel és kékkel hasított. A pajzs alját egy aranyék harmadolja.

Őry János: Tallózás Iván község múltjában.

Vörös színű borítással kettéosztott tárcsapajzs, címertani jobb oldali mezejében egy aranykoronán átdöfött keresztbe tett két kard látszik, a címertani bal oldal mezejében egy fehér színű egyszarvú

Négy részre osztott pajzsalak, kék mezőben három aranyszínű búzakalász, kék mezőben aranyszínű faeke, két mezőben váltakozó piros-fehér sávok.

Az álló, háromszögű pajzs aranymezejében ívesen behajló zöld sátor. Az elülső zöld mezőben lebegő helyzetű, állított, élükkel kifelé fordított aranycsoroszlya és ekevas.

Álló, háromszögű pajzs zölddel és arannyal hasított mezejében alulról a pajzs közepéig feltolt, egyenes oldalú kék ék.

A pajzs alakú címertest felső részében kék színű mezőben egy lábon álló gólya van, a másik lábában buzogányszálat tart. A gólya mögött stilizált nyárfa.

A község címere álló háromszögű pajzs, zöld mezejében ívesen behajló kék sátor.

Ják község címere csücskös talpú, hasítással két részre osztott címerpajzs vörös színű.

Csücskös talpú, két mezőre osztott a pajzs.

A település címere álló pajzs, kék mezejében keresztbe tett zöld leveles ág.

A község címerének alakja: vörössel és fehérrel hasított álló háromszögpajzs, jobb, vörös mezejében fehér, a bal fehér mezejében vörös ruhás egymásba kulcsolódó két kéz három sárga búzakalászt tart

A címer csúcsaiban csapott, álló tárcsapajzs, a pajzstalpban zölddel és kékkel vágott. A zöld mező aranyudvarából ötágú arany életfa növekszik, dús aranylombozattal (34 levél).

A címer alakja álló pajzs. Uralkodó színei: zöld, arany, ezüst, kék, fekete.

Kék színű tárcsapajzsban zöld talajon álló, vörös ruhás, aranycsizmás, jobbjával aranyszablyát emelő, balját csípőjére támasztó tollforgós kucsmás vitéz látszik.

A község címere téglalap alakú, alul csúcsos pajzs.

Jánossomorja város címerképe a történelmi Moson vármegye 1646 óta ismert pajzsformájának barokkos változatában kapott helyet.

Alul ívelt csücskös talpú reneszánsz osztott címerpajzs, mely bal haránt osztású (kék, ill. zöld színekkel.) A zöld mező bal felső harmadában a község határában található IV. Béla-kápolna látható.

Az önkormányzat címere: vörössel és kékkel hasított álló, kerek talpú pajzs. Első mezejében lebegő ezüsttemplom fekete ablakokkal.

Kékkel és arannyal hasított doborpajzs elülső mezejében fönt: lebegő arany lándzsacsúcs, alatta: élével előre néző ezüst fejszefej; a hátsó mezőben: hegyével felfelé, élével hátrafelé forduló kék e

Álló, háromszögű, kékkel és ezüsttel hasított a pajzs, aljában vízszintes hullámpólya váltakozó színekkel.

Jászapáti város címere ovális alakú, arany (sárga) színű címerpajzsban helyezkedik el. A címerpajzsot virágmintás inda övezi, amely összefonódik a pajzsot tartó két aranyszínű (sárga) oroszlánnal.

Címere zöld mezőben álló, magyarruhás, kucsmás férfi, aki jobb kezében kürtöt, bal kezében három nyílvesszőt tart.

Jászberény városa Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Duna-Tisza köze északi részén, a Zagyva folyó partján fekszik.

A jász múltat és kapcsolatot a Lehel kürtje jelzi a címerben.

A sisakdísz: sárgaszínű korona, mely jelképezi, hogy a jászok közvetlenül a király alattvalói, nem tartoznak egyetlen földesúr fennhatósága alá sem.

A címer középpontja ívelt oldalú pajzs. A címerpajzsot zöld levélfonat övezi. A pajzs tetején aranyozott korona van. A stilizált korona formája hasonlít a Hármas Kerület 1746.

Kék és zöld színű, aszimmetrikus, bal haránt osztott, csücskös talpú a pajzs, jobb oldalt íves bemélyedéssel.

Címer: álló, kerek talpú pajzs kék mezejében zöld dombon álló (mell- és aranysarkantyús lábvérttel, nyitott sisakkal, nyakában függő rendjellel) páncélos vitéz, jobbjában kardra húzott levágott cop

Az önkormányzat címere: szív alakú pajzs, zöld talpú, vörös mezővel, benne a XIII. századi kun eredetet jelképező vágtató, hátrafelé nyilazó nomád lovas, a ló és lovasa fehér.

Sötétkék pajzson, középen egyenes kardot tartó behajlított páncélos kar, alatta a zsinórral ellátott Lehel-kürt, balról hatágú csillag, jobbról fogyó félhold. A pajzs fölött ötágú korona látható.

A csücskös talpú pajzson, a jászok kék színét szimbolizáló mezőben a település főbb gazdasági tevékenységét jelképező, rézből készült, tömör használati eszközök: a kacorkés (sarló), a bárd és egy b

Jászszentlászló község szívpajzsán (11x7,3cm pajzs alakú) a jászkunok védőszentje, a helyi katolikus templom oltárképéről ismert vízfakasztó Szent László király alakja szerepel. (Szt.

A címer leírása

A község címerének egy régi, 1861-ben készült pecsét ábrázolása, valamint a községnek a régi pecsét által is igazolt kuriális jellege adtak támpontot.

A község új címere megegyezik, a Dőry család címerével.

Hármashalmon álló kardos oroszlán, a kék színű csücskös pajzs felett három lombos, kétgyöngyös korona van, alatta Jobaháza felirat.

Jobbágyi jelenlegi címerét 1994-től használja a település.

Álló, csücskös talpú, vörössel és kékkel hasított, (heraldikailag) jobb oldalon a pajzsfőben négyes, ún.

Címer:

Kaba címere álló, csücskös talpú pajzs.

A település címere egyenesen álló, csücskös talpú, kék színű pajzson látható.

A város címere: ágas ezüstszarufával három mezőre osztott csücskös talpú pajzs, első, vörös mezejében jobbra fordult, ágaskodó aranyoroszlán, felemelt jobbjában ezüst kettőskeresztet, baljában hatá

A címer ezüst hullámos pólyával vágott, fekete keretezésű, álló, hegyes pajzs, felső része hasított, melynek első vörös mezejében ezüst lóherevégű lebegő latin kereszt, második, vörös mezejében ezü

A címer álló helyzetű, háromszögletű pajzs. A címerpajzsot jobb haránt irányban egy ezüstpólya osztja ketté. A pólya felett kék, alatta zöld pajzsmező.

Pajzs: álló, háromszögű pajzs vörös mezejében vízszintes ezüst hullámpólyán ágaskodó, jobbra fordult, kettősfarkú aranyoroszlán, felemelt jobbján arany markolatú és védvasú, ezüstpengéjű szably

Címere egyenesen álló, csücskös talpú pajzs, bal haránt irányú osztással. A pajzs alapszíne kék.

Kék színű, finoman ívelt, csücskös talpú pajzs a címer. A pajzs középső, függőleges tengelyében, a pajzstalp közepén lévő zöld füves dombon háromágú, zöld lombú tölgyfa áll.

Kerek talpú pajzsban zöld pajzsláb, vágva ezüstcsíkkal, benne évszám: 1331, fölötte kék mezőben három aranyló búzakalászt tartó jobb kézfő, fölötte sugárzó aranynap.

A pajzs alakú címer az alakzat két részre osztott középen a Donát-patak jelezve kék színnel, a pajzs felső részének alapszíne ezüst, benne jobbra elugró barna színű gímszarvas oldalnézetből, a feje

A címerpajzs alul lekerekített, úgynevezett doborpajzs formájú. A címerpajzs vágott. A vágás 1:2 arányban osztja a mázas pajzsot, melyben fém címeralakok helyezkednek el.

Az önkormányzat címere:

Barokkos összhatású, álló, négyelt tárcsapajzs a címer.

1. pajzsmező: aranymezőben vörössel fegyverzett fekete kétfejű sas (a Balog-Semjén nemzetség nemzetségi címere).

Feketével szegélyezett, szimmetrikus, csücskös talpú, a pajzs alsó harmadában hullámos, ezüstpólyával vágott, a felső részben függőlegesen két mezőre hasított pajzs.

Kalocsa város címere csücskös talpú, pajzs alakú. Alapszíne sötétvörös, csak a pajzsláb kék színű, amely vízfolyásra utal.

Domború vonallal osztott, csücskös talpú, egyenesen álló, aranyszegélyes a reneszánsz címerpajzs, kék alapszínű. Zöld pajzstalpán egy kitárt szárnyú, éppen leereszkedő fehér lúd látható.

A pajzsmezőben középen két egymással szemben álló oroszlán látható, felemelt jobbjukban 1-1 "csokorba" formált búzakalászt és egy kettős keresztet tartanak.

Álló, csücskös talpú a pajzs, kék mezejében arany pajzsláb, választóvonalából stilizált, arany 2x6 ágú fa nő ki. Kísérő elemként szerepel a búzakéve és a kard.

Álló, háromszögletű, kék színű, csücskös talpú katonai pajzs, amelynek mezejében két, egymással szemben ágaskodó aranyszarvas tart egy arany orosz keresztet.

Klasszikus a pajzsforma. Kék mezőben ezüstszínű páncélos kar törökös szablyát tart, mely szintén ezüstszínű. Fölötte háromágú aranykorona.

A címerpajzs csücskös talpú pajzs, barokk hatással, mely osztott egy egyenes vonalú ezüst csíkkal, ami a községen keresztülfolyó Tarna patakot szimbolizálja.

Az önkormányzat címere: tárcsa alakú pajzs óarany kerettel díszítve. A pajzs felett a település alapításának évszáma. A pajzs alatt szintén óarany díszszalagban Kápolnásnyék felirattal.

Álló, kerek talpú pajzs kék mezejében zöld hármashalom középsőjén aranykorona nyugszik, fölötte lebegő helyzetű heraldikai liliom.

Enyhén ívelt oldalú, pajzsfőjében kifelé ívelt, kerektalpú négyelt pajzs boglárpajzzsal.

A címer két háromszögpajzs, ezüst pajzsfővel. A kék pajzsmezőben arany heraldikai liliom (a Győr nemzetség címeréből). Az ezüst pajzsmezőben három aranyközepű vörös heraldikai rózsa.

Kaposhomok község címere kék háromszögpajzs arany pajzslábakkal. A kék mezőben két oldalt hatágú aranycsillagtól kísért egymásba fonódó M.A.

Ezüstcsíkkal vágott háromszögpajzs felső vörös mezejében zöld hármashalom felett felkantározott, nyereg nélküli, jobbra vágtató, fekete lovon ülő zöld ruhás és kucsmás, barnacsizmás ősmagyar vitéz

A címerpajzs egyszer vágott, felső színe vörös, az alsó kék. A felső, vörös színű mezőben a falu 1300-as években épült templomát szimbolizáló ezüstkereszt.

A község címerének leírása:

A címerpajzs a címertani pajzsformák koronkénti változásának megfelelő formájú, alul hármas lekerekítésű doborpajzs.

Háromszögű vörös színű a tarpajzs, ezüstcölöppel és pólyával kereszt alakban négy mezőre osztott, közepén kék boglárpajzzsal, melyben arany heraldikai liliom lebeg.

Álló, háromszögű a pajzs, vörös mezejében oromvonallal határolt zöld pajzsláb. A zöld mezőben vízszintes ezüst hullámpólya.

Címere álló, csücskös talpú katonai pajzs, kék mezejének zöld hármashalmán kváderkövekből épült várkapu áll, felette három, lőrésekkel ellátott mellvédfallal.

Az önkormányzat címere: négy oldalról ívelt, egyszerű vonalú pajzs. A pajzsmezőt középen a kétlyukú, fehér Szent János híd osztja két részre.

Címere álló, csücskös talpú, kékkel és vörössel hullámosan vágott reneszánsz pajzs.

Álló háromszögű aranyszínű pajzson (aránya 7:8) kék színű terjeszkedő szárnyú, csőrében koszorút tartó sas.

Ívelt oldalú, csücskös talpú a pajzs, kék mezejében zöld levelekéből rakott fészken ülő, vörös csőrű, fehér pelikán 3 fiókáját vérével eteti.

Arany lombkoronával díszített kék színű doborpajzs alsó zöld mezejében a Marcal folyót szimbolizáló ezüst hullámpólya látszik.

A címerkép megformálásához a község természeti adottsági és helytörténeti emlékei adtak támpontot.

Álló, háromszögű a pajzs, kék mezejében alul zöld hármashalom.

A pajzs: álló, csücskös talpú tárcsapajzs, zöld mezejében lebegő helyzetű, szárán összefogott három arany búzakalász, szárukon keresztbetett két ezüst kaszapengével megtűzve.

Az önkormányzat címere: álló, hegyes talpú pajzs, kék színű alapon (mázon) ezüstszínű liliomvégű kereszt.

Álló, háromszögű a pajzs, vörös mezejében alul zöld hármashalom.

A zöld mezőben lebegő helyzetű, jobbra fordult hal ezüstben.