A pajzs színe kék, közepén ezüstruhában egy földműves áll zöld alapon, jobb kezében szőlőkést tart, bal kezében pedig három búzakalászt.

A pajzs színe kék, közepén ezüstruhában egy földműves áll zöld alapon, jobb kezében szőlőkést tart, bal kezében pedig három búzakalászt.
A kék színű doborpajzsban tornyos, háromablakos, aranytemplom. Jobbról aranycsillag, balról sugárzó napkorong lebeg. A templom alatt aranykehely.
Velence címere: álló, csücskös talpú téglapajzs kékkel és arannyal osztott jobb oldali mezejének közepén ezüsthegy két csúccsal, felette jobbra repülő ezüstmadár, az alsó részben lebegő, jobbra for
A klasszikus ívelésű doborpajzs aranymezejében barna kámzsájú ferences szerzetes (Szent Antal) áll, fejét balra fordítva.
A falu címere álló, háromszög alakú pajzson látható. Zöld színű mezejében a jobb szélén sárga színű (arany) sarló, mely lebeg. A címerpajzs közepén álló, szintén lebegő ekevas látható.
A címerpajzs négyelt, a negyedik mezőben további két ezüstosztással vágott. A címerképek fontossági rendben helyezkednek el a négy mezőben. Az első negyedben Nepomuki Szt.
A címeren egy kétkeresztes toronnyal ellátott templomépület látszik.
A templomépületet ornamens díszek övezik.
Az álló helyzetű háromszögletű pajzs mezője kék színű. A pajzsmezőt ezüst szarufa osztja ketté. A szarufa felett két ezüstrózsa lebeg.
A címer negyedelt, csücskös talpú pajzs, jobb felső és bal alsó mezőjében ketté osztott, pirossal-ezüsttel hétszer vágott mező, az úgynevezett Árpád-sáv.
Címere álló, csücskös talpú hasított pajzs, amely szemből nézve középen függőlegesen elválasztva két egyenlő, egy jobb oldali piros alapú és egy bal oldali zöld alapú részből áll.
Verpelét nagyközség címere pajzs alakú. A pajzs jobb oldalát szőlőinda és szőlőfürt, a bal oldalát dohánylevelek szegélyezik.
Hegyes talpú, kékkel ferdén vágott a pajzs. A jobb oldali pajzsmezőben hét barna barázdába eke mélyed, bal felé álló ekeszarvakkal.
Címere álló, köldökében vörössel és kékkel vágott csücskös talpú pajzs.
A címer pajzs alakú. A pajzs fölött VÉRTESBOGLÁR felirat.
Álló, kerektalpú pajzs, fekete, bíbor és kékkel vágott mezőben. A fekete mezőben jobbra támadó, kétfarkú aranyoroszlán.
A címer, melyen egy hegyes talpú pajzs szerepel, egyetlen mezőből áll, nevezetesen a pajzs alsó harmadából kinövő zöld színű hegy, ami a település nevének előtagjában (1909 óta) szereplő Vértest sz
A mai címer középső, ovális mezője az Eszterházy József által adományozott pecsét lenyomatát mintázza.
Kerektalpú a pajzs, boglárpajzzsal. A pajzs vörös mezejében a pajzslábban elhelyezkedő zöld halomból három arany búzakalász nő ki.
Csücskös talpú osztott pajzs alsó, zöld színű mezejét ezüstszínű, hullámos pólya szeli át. A felső kék mezőben cölöphelyen balra néző ezüst ekevas látható.
Veszprém városa az első magyar vármegyének székhelye.
A címer álló helyzetű, csücskös talpú tárcsapajzs. A címerpajzsot vízszintesen egy ezüst (fehér) pólya osztja ketté, mely a Kígyó-patakot jelképezi.
Álló, csücskös talpú a pajzs, aranykereszttel negyedelt első és negyedik mező zöld, a második és harmadik mező ezüst. Az első mezőben a buzogány a település protestáns lakóit jelképezi.
Címere: álló háromszög pajzs, mezejét a pajzsköldök és pajzstalp között díszített hullámos aranypólya osztja meg.
A pajzs sárgásbarna, amelyben alulról induló és egymást keresztező két sötétzöld fűzfaág van.
Klasszikus pajzsforma. Vörös mezőben ezüstszínű páncélos felkar buzogányt markol, mely ezüst.
Címere álló, halfarkú reneszánsz pajzs, aranymezejének zöld udvarán balról jobbra haladva egy fekete kalapos, kék inges, vörös nadrágos, fekete csizmás, illetve egy fekete kalapot, vörös inget, kék
A község címere: csúcsaiban csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzs, kék mezejét bal haránt, díszített ezüstpólya osztja két részre.
Az önkormányzat címere: álló, háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejében alul zöld hármashalom.
A község címere: dupla ezüst hullámos pólyával osztott, álló gótikus pajzs, felső vörös mezejében lebegő két arany szőlőlevélen egy arany szőlőfürt nyugszik.
A címerpajzs kék csücskös talpú pajzs. A pajzsmező egyharmad részéig zöld domb látható, melyen keskeny talapzaton álló, három fekete árkádnyílású kúriaszerű épület helyezkedik el.
Visegrád város címere: beszélő címer; egy hegyen álló, tehát “magas' várat ábrázol.
Címer: ezüst háromszögpajzsban zöld halmon álló, kék öltözetű, barna fövegű, hajú, barna bőröves, fekete csizmás betyár jobbjával a tusával talajra helyezett puskájára támaszkodik, baljában barnany
A címeren kék mezőben a község pecsétjéből származó, nyíllal átlőtt fej látható. A fej két oldalán lévő szőlőtőke a község szőlőkultúrájára utal.
Viss község címere álló, csücskös talpú tárcsapajzs, vörös mezejében zöld pajzsláb. A vörös mezőben a pajzsláb vonalára állított, ívesen kiszélesedő szárú, domború végű, ezüst latin kereszt.
Az Önkormányzat címere: fekete keretben kék mezőben, bal oldalt fent ezüstalapon élével kifelé néző csoroszlya, középen alul a település domborzati viszonyait ábrázoló barna színű domborulat, a
Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek alapját zöld színű, arany orosz kereszttel díszített halom foglalja el; a halmon ezüst cserfa áll.
A címer vágott, csúcsostalpú pajzs. A felső mező kék. A pajzsfő díszhelyén ezüst talpas kettős kereszt. A talpas kettős kereszt aranysárga, kétlyukú híd középen áll.
Csúcsos talpú pajzs, alul zöld színű mező, felette ezüstös víz, a víz felett kék mezőben középen balra úszó ezüstös hal, a pajzs felső, jobb oldalán hatágú ezüstszínű csillag, bal felső oldalán növ
Kerek talpú kék pajzsban vörös bogyókkal megrakott két, zöld levelű babérág között jobbra fordult, vörössel fegyverzett aranyoroszlán felemelt jobbjában hegyével balra mutató ezüstsarlót, míg baljá
Háromszögű pajzs kék mezejében ezüst vörös tetejű templom, melynek jobb és bal oldalán, a pajzsfő elején és a pajzsfő hátsó részén, egy-egy arany szőlőfürt lebeg.
A falu címere egyenesen álló, ún. reneszánsz pajzson látható. A címerpajzs pejzstalp részében vágott. A pajzsfő a pajzson szereplő grafika által jobb harántosztású.
A címer formája lefelé hegyesedő pajzs, a pajzs vízszintes irányban kétfelé osztott, mindkét mező kék színű, középen a zöld színű Szent Mihály-domb, rajta a fogadalmi kápolnával.
Álló, ezüsttel és kékkel hasított, ívelt talpú háromszögű a pajzs, jobb ezüstmezejében négy vörös pólya, bal kék mezejében lebegő ezüst stilizált tulipános díszítő motívum.
Álló, kerek talpú pajzs kék mezejében zöld talajon álló, jobbra fordult, ágaskodó aranyoroszlán felemelt jobbjában arany latin keresztet, baljában nyolcágú aranycsillagot, szájában pedig aranymarko
Álló, csücskös talpú, zöld színű tárcsapajzs a címer, alul arany hullámpólyával; a pajzs mezejében élével kifelé és hegyével lefelé fordított ezüst ekevas és csoroszlya által kísért három ezüst búz
Címere: vízszintes ezüst hullámpólyával egyszer vágott csücskös talpú címerpajzsban a felső zöld mezőben egy jobbra néző, lépő gólya, az alsó kék mezőben egy ezüstliliom.
A címer pajzs alakú, melyet fél magasságban hullámos, ezüstszínű vonal vízszintes irányban ketté oszt (a Zagyva-folyó jelképe), a hullámos vonal fölötti rész bal oldalán, piros mezőben aranyszínű A
Kék alapszínű pajzson, a felső mezőben mozdonykereket közrefogó két madár, alattuk a Tiszát jelképező hullámokkal a hármas határt tükrözi. Az alakzatok ezüstszínűek.
A címerpajzs csücskös talpú.
A pajzs kék mezejében lebegő ezüst ásófej, melynek jobb és bal oldalát lebegő arany búzakalászok veszik körül.
A két mezőre osztott címerpajzs felső, kék mezőjében templom található. Alsó mezőjében, ezüst alapon tölgyfa tizenegy levéllel és hat makkal. A címertartó aranysárga búzakalász.
Álló, alul hegyben végződő a címerpajzs. A kék színű pajzsfő felső jobb sarkában arany, tizenhat sugarú Nap, felső bal sarkában ezüstszínű madárszárny van.
Csücskös talpú az ezüstpajzs, vörös sátorral. Az ezüst pajzsmezőkben egy-egy stilizált, örökzöld (tuja) növény lebeg.
Zákányszék címere ezüsttel dongaívűen süvegelt kék-zöld pajzs.
Aranyszínű háromszögpajzs, kék sátorral. Az 1. és 2. aranymezőben egy-egy, csúcsával felfelé álló vörös juharlevél (Acer rubrum).
A község címere Zalaapáti régi mezővárosi korából származó ábrázolásának hű képe.
Zalabér település címere a XVIII. századi mezővárosi pecsétlenyomat alapján készült.
Ezüstkeretezésű, negyedelt, álló, csücskös tárcsapajzs első aranymezejében lebegő, gyökeres, zöld fa, lombjai között arany, kettőskeresztes országalma.
A címerpajzs hullámos ezüst(fehér) pólyával vágott kék csücsköstalpú pajzs.
Zalaegerszeg város címerében a csücskös aljú zöld pajzstalp közepén a pajzs kék mezejében álló, vezeklő ruhás Bűnbánó Magdolna alakja ezüstszínű, fejét aranyglória övezi.
Zalaerdőd község címere ívelt oldalú, domború vonallal vágott pajzs.
Pajzs: reneszánsz, csücskös talpú szimmetrikus tárcsapajzs, vörössel és kékkel vágott. A felső (vörös) mezőben, jobb oldalon aranyszőlő, bal oldalon arany ekevas lebeg.
Negyedelt, csücsök talpú a tárcsapajzs, melynek első mezejében kék alapon arany hársfa, második mezejében vörös alapon a címer közepe felé lépő arany, ágaskodó, kettősfarkú oroszlán, jobb mancsában
Álló, háromszögű pajzs ezüstmezejében behajló zöld sátor. A pajzsfő elején és a pajzsfő hátsó részén egy-egy természetes, kockás liliom lebeg.
Címere álló, kerek talpú pajzs; vörös mezejének két ezüst dombhajlata közötti völgyből ezüsttörzsű és -gyökérzetű, zöld lombozatú fa emelkedik ki, törzsére háromszorosan tekeredő, balra néző ezüstk
Álló, kék színű, pajzsderékban ezüstcsíkkal vágott, kerek talpú a pajzs a címer. A kerek talpú pajzstalpon három ezüstfonál mesteralak, a pajzstalp közepén álló ezüstvár címerképpel.
Zalalövő címere a 20. század elején a "Zala Vármegye Zalalövő Község" és "Zala Vármegye Budafa Község" használatos pecsétben található pajzs alakját követi: csücskös talpú.
Zalameggyes címere álló, háromszögű pajzs zöld mezejében ezüst pajzsfő. Az ezüstmezőben zöld szárukon keresztbe tett, két vörös meggy lebegő helyzetben.
Az álló, csücskös talpú, négyelt címerpajzs
1. vörös mezejében válaszvonalból kinövő, balra fordult aranyoroszlán;
A címer álló helyzetű, gallérozott, kerektalpú pajzs. A zöld gallérban egy-egy lebegő, felegyenesedett aranyoroszlán egy aranykoronát tart a mancsában.
Az önkormányzat címere: a címerpajzs kékkel hasított, zölddel és arannyal vágott kerek talpú pajzs.
Zalaszentgrót város címere aranyhullámos sávval szegélyezett csücskös talpú pajzs. A pajzs vörös mezejében lebegő rövid ezüstkardot tartó páncélos kar, alatta zöld babérág helyezkedik el.
Címere aranyszegéllyel ellátott, ívelt címerben vörös mezőben a Sárkányölő Szent György képe látható, piros és ezüst színezésben. Két oldalt arany és vörös barokk foszlányok díszítik.
Álló, zöld reneszánsz pajzs a címer. Pajzsközépen ezüstpólya. A pajzsfőn lebegő, stilizált ezüst búzakalász, egymást keresztező arany kasza, és cséphadaró jelképekkel.
Bal haránt osztott háromszögű pajzs első zöld mezejében lebegő, egy tőből kinövő arany (sárga) búzakalász két arany (sárga) levéllel.
Zalatárnok címere: negyedelt nagypajzs, középen szívpajzzsal. A címer aranyalapú, zöld mezőkkel, Zala megye színeit követve.
Címerpajzs:
Alakja kékben ezüsttel süvegezett kerektalpú pajzs.
Címerkép:
Zalavár címere: csonka címer, amennyiben a pajzsot sisak és foszlányok nem díszítik.
A település címere: álló, csúcsaiban csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzs, kék mezejében a cölöp helyén rubinokkal díszes abroncsú, háromágú aranykorona lebeg, ágain egy-egy négyszirmú aranyvir
Az önkormányzat címere: csücskös talpú két tárcsapajzs, hullámos ezüstpólyával két mezőre osztva. A felső mezőben a hullámos pólyából előtűnő 21 sugarú arany napkorong.
A címer álló helyzetű, zölddel és arannyal harántnégyelt, háromszögű pajzs.
A címer készítésénél a zánkai pecsét segítségül szolgált.
Álló, háromszögű a pajzs, kék mezejében alul kettőshalom, ennek zöld mezejében vízszintes ezüst hullámpólya.
A címer pajzsa álló, kerek talpú, szimmetrikus. A pajzs alsó harmadában három, egymásba érő, ívelt vonallal vágott.
A község címerének fő hordozója az arannyal szegélyezett pajzs. Úgy a címernek, mint a zászlónak két fő színe a kék és a zöld.
A címer alapját VÁRKONY község 1782-es pecsétje szolgáltatta.
Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs a címer, amelynek mezejében felül arany tölgyfa, alul jobbról arany szőlőmetszőkés, balról arany ekevas - mindkettő hegyével lefelé és élével kifelé for
Ívelt oldalú ékeléssel három részre osztott álló háromszögű a pajzs, melynek első kék mezejében élével felfelé fordított fekete nyelű ezüstsarló fölött három búzaszál, a két szélső egy-egy levéllel
A város címerében a hétmetszésű pajzs a vörös és ezüst párnákkal a település Árpád-kori alapítására utal.
Az önkormányzat címere: csücskös talpú pajzs, aranykontúrral. A pajzson aranybetűvel a Zók felirat, melyet vékony fekete kontúr vesz körül.
Álló, csücskös talpú pajzs, kék pajzsmezővel.
A pajzsmező alsó részében zöld hármashalom magasodik.
A hármashalom középső halmába ezüst ekevas mélyed bele.
Álló, halfarkú, zölddel és kékkel hasított, alulról vörössel ékelt reneszánsz pajzs.
A szokásos csücskös talpú, kék alapszínű címerpajzsban két lábon ágaskodó aranyszínű, heraldikailag jobbra forduló oroszlán, lába előtt hatágú ezüstszínű csillaggal.
Kék-sárga színkombinációjú, kék mezőbe a talajból kinövő háromleveles gabonaszál, sárga mezőbe lenvirág, élével felfelé fordított ekevas. Felette felirat. Zsámbok.
Zsana címerének kerektalpú pajzsán aranysárga homokon, kék háttér előtt áll egy nagy bajszú juhász alföldi pásztor viseletben.
A címeren szereplő virágokat tartó nőalak erősíti a Zsarolyán név népi magyarázatát.
Kék színű, hasítással két mezőre osztott, kerek talpú doborpajzs szemből nézve baljában ezüstszínű rózsákból alkotott csokor körül tekergőző ezüstkígyó; jobbjában ezüstszínű ekevas lebeg.