Önkormányzati címerek

Az Önkormányzat címere: álló, háromszögű pajzs, vörössel és kékkel osztott felső mezejének alján a cölöphelyen zöld hármashalom, közepén álló lóhere végű kereszt, melyre balról indulva barna szőlőt

A címer: a pajzs alapszíne zöld, amelyben ezüstszínű csoroszlyavason álló és karmaiban ezüst ekevasat tartó, kiöltött nyelvű aranyoroszlán áll.

A címer álló, háromszögletű, vörös színű katonai pajzs, amelyet ezüst hullámpólya oszt két részre; a felső mezőben aranyhal és ekevas, az alsó mezőben arany nyílhegy lebeg.

Hegyes talpú a pajzs, meggypiros mezőben kétoldalt egy-egy búzakalász, a középső részben kék szőlőfürt, a felső részben egy ekevas.

A község címere csúcsain csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzsfőben vágott pajzs.

Álló, enyhe csücsökben végződő vízszintes talpú pajzs piros mezejének felső részében, a piros mező közepén egymás mellett elhelyezkedő egy arany- és egy ezüstszínű ekevassal, az ekevasak mellett, a

Az osztott háromszögletű katonai pajzs kétharmadában hasított, jobb oldala kétszer, bal oldala egyszer vágott. Jobb oldalt a három pólya vörös-ezüst-vörös színű.

A címerpajzs a tárcsapajzs modernizált változata.

Álló, csücskös talpú pajzs aranymezejében vörös várfal, kőkeretes kapunyílással. A vártfal tetejének két oldalán egy-egy leveles zöld szőlőtőke, köztük egy leveles indán függő nagy zöld szőlőfürt.

A címer cizellált, vért alakú címerpajzs, felső kétharmada függőlegesen két részre osztott.

Közepes, arannyal hasított pajzs, jobb oldalán a beszélő címer, bal oldala egyszer vágott, kék és bíboralapon a Szent Péter Pál szimbólumokkal.

A címer álló helyzetű, csücskös talpú tárcsapajzs, osztatlan kék pajzsmezővel. A pajzsmezőben egy lebegő katonai dob látható.

Az egyszerű pajzs alakot középen a Dunát jelképező ezüstszínű hullámos pólya osztja két részre három darab hullámheggyel.

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében zöld hármashalom középsőjén nyugvó aranykoronára állított, egymáson haránt irányban keresztbe tett két ezüst kaszapenge.

Az egyszerű pajzs alakú címer 4 alapvető fő motívumot jelképez.

Álló, háromszögű pajzs ezüstmezejében vörös pajzsfő.

A megosztott mező bal oldalán Szűz Mária látható, bal kezében a gyermek Jézussal, jobbján pálmaág. (Kék mezőben vörös színű Mária zöld pálmaággal, arca, keze és a gyermek Jézus testszínű.

Csücskös talpú a hasított pajzs, jobb zöld mezőjében balra fordult ágaskodó fehér ló áll.

Pálmonostora címere csücskös talpú, hasított reneszánsz pajzs.

Álló, csücskös talpú a pajzs, közepén függőleges vonallal hasítva, majd kétharmad-egyharmad arányban vágva.

Paloznak község címere függőleges és vízszintes felezéssel négy egyenlő mezőre osztott, alul csúcsos, ívelt vonalakkal határolt címerpajzs.

Az álló háromszögpajzs vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A pajzs ezüstpólyáit a pajzstalpból kinövő, egyenesen álló zöld búzakalász metszi.

A címerpajzs csücskös talpú, egyenesen álló, csúcsos. Ferdén osztott, az osztás iránya a jobb felső saroktól a bal alsó ív közepéig.

Álló, kékkel és zölddel vágott háromszögű pajzs, alsó mezejében betolt kék színű hasított ékkel (sátor).

A pajzs: csücskös talpú, szimmetrikus, a tetején és az oldalain kétszeresen homorúan bevágott úgynevezett tárcsapajzs. A címerpajzs fölött a Panyola felirat található nagybetűs formában.

Pap község címere álló, csücskös talpú negyedelt pajzs, a közepén ráhelyezett boglár pajzzsal.

Pápa város címere: kék mezőben, zöld talajon egy ferdén felállított ezüstpajzs előtt, amely keresztbevetett zöld pálmaágat visel, Szent István első vértanú diakónus ruhában, fehér karingben s arra

Álló, vörössel és kékkel hasított a pajzs; elöl lebegő, hosszúkás alakú és szürkés (deres) színű kő; hátul egy lebegő, aranyszínű országalma, tetején patriarcha kereszt.

Ezüstpólyával harántosztott, zöld doborpajzs, a felső mezejében aranykötésű nyitott könyv.

Zöld színű a háromszögű pajzs.

A címer ezüstcölöppel és pólyával negyedelt, zöld színű, álló gótikus pajzs boglárpajzzsal.

Csücskös talpú bal haránt osztott a pajzs, tetején a heraldikai korona arra utal, hogy az Árpád-házi királyok idejében a település már lakott terület.

Kék színű, csücskös talpú, vágással kettéosztott a pajzs, felső, hasítással felezett jobb oldalán egy hegyével felfelé mutató ezüst ekevas, jobb oldalán három ezüst szőlőtő látszik.

Az önkormányzat címere: álló, csücskös talpú pajzs, középen ezüst hullámvonallal vágva; felül kék alapon ezüstkörben, bíborbelsőben három fekete búzakalász.

A címer: Álló, háromszögű, ezüstszínű hullámos pólyával vágott pajzs. A pajzs felső, kék színű mezejében hármas zöld színű domb, amely utal a terület földrajzi adottságaira.

Az önkormányzat címere: kék színű ovális pajzs, középen aranyszínű szőlőfürtöt tartó kéz, alatta arany háromágú stilizált korona, jobbra kissé lejjebb aranyszínű ötágú csillaggal.

Heraldikai leírás:

Csücskös talpú, két részre osztott reneszánsz pajzs, vékony fekete kerettel szegélyezve. Egyenes vonal osztja ketté.

Ezüstszínű, egyenes állású, csücskös talpú a pajzs, a közepét uraló, balra tekintő, fekete színű címeralakkal.

Pásztori község címere ezüst hullámos pólyával vágott, ezüsttel keretezett álló, barokkos pajzs.

A címer kerek talpú vörös pajzs, kék pajzsfővel.

A címer világoskék pajzs alak közepén sárga búzaköteg, tőle balra fehér ekevas, jobbra fehér sarló, ívelt felirattal: Patapoklosi.

Arany háromszögpajzsban zöld hármashalom középsőjén álló, kiterjesztett szárnyú, jobbra fordult fekete csóka a csőrében három levéllel megrakott zöld tölgyfaágat tart.

A címerpajzs álló helyzetű, hegyes talpú pajzs. A pajzsmező kék színű cölöppel hasított. A pajzs a cölöptől jobbra: vörös-ezüsttel, a cölöptől balra ezüst-vörössel vágott pajzsmezőkre oszlik.

Pátroha község címere álló, négyelt, csúcsaiban csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzs. A címerben az 1.

Álló, csücskös talpú tárcsapajzs kék mezejében arannyal lebegő, jobbra fordult, magyaros ruhába öltözött, könyökben hajlított kar három búzakalászt tart.

A klasszikus formájú csücskös lapú pajzs három mezőre osztott. Az első mező kék, háttérben lebegő, természetes színű szőlőtőke, szőlőindákkal, szőlőlevelekkel és szőlőfürtökkel.

A címer: barokk jellegű, vért alakú címerpajzs, mely belül négy részre osztott.

Pécel város címere csücskös talpú pajzs, kék pajzsfőjének alján a pajzs széleit érintő zöld hármashalom, alatta ezüst hullámos pólya (folyó).

Kék színű, csúcsos talpú a pajzs.

A város címerében a címerpajzs kék színű, melynek zöld alsó részéből három hegycsúcs emelkedik ki, ezek egymástól elkülönülnek.

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében három arany heraldikai rózsával megrakott kék pajzsfő.

Az álló, háromszögű pajzs kék mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében lebegő helyzetű, nyelükön keresztbetett arany bányászkalapács és ék, mely a közel 200 éves bányászatra utal.

Álló, háromszögű, vörössel és feketével vágott pajzs. A felső, vörös mezőben lebegő helyzetű, jobbra fordult, leveles szőlőfürtöt tartó, könyökben hajlított kar arannyal.

Klasszikus ívelésű doborpajzs, ezüst hullámpólyával vágva.

A pajzsfő zöld mezejében tölgyfaágon ülő természetes színű bagoly 'lebeg'.

A címer állított, ovális címerpajzs, közepén kék mezőben zöld talajon természethű, szőlőkaró köré tekeredő szőlőtőkén balról és jobbról egy-egy arany (sárga) szőlőfürt, valamint két-két szőlőlevél.

A címerleírás: a mezővárosi címer a gonoszt legyőző Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja, amint ágaskodó lován ülve dárdájával ledöfi a földön vergődő sárkányt.

Álló, fekete vonallal kiemelt égszínkék színű tárcsapajzs alsó harmadában szürkésfehér színű ekevas és csoroszlya lebeg szimbolizálva a település mezőgazdaságának hagyományait, jelentőségét.

Az önkormányzat címere pajzsforma: egyenesen álló, csücskös talpú, negyedelt, reneszánsz címerpajzs, a cölöphelynél hasítva, valamint a pajzsderék és pajzstalp találkozásánál hullámvonallal osztva.

Háromszögű kék tarpajzson, a pajzs függőleges tengelyében arany, egész emberi alak áll szemben, enyhe terpeszállásban (az alak az1800-as évek elején készített községi okiraton lévő bélyegző lenyoma

Álló, csücskös talpú a pajzs, melynek zöld mezőjén (Bakony) stilizált hármas aranylevél látható, a területi egységek (Pénzeskút: Zirchez tartozó terület, Körisgyőr: mint szentgáli birtok, Kerteskő

Az önkormányzet címere: kék színű, csúcsára állított csücskös talpú pajzs. A pajzsot 2/3:1/3 arányban osztja vízszintesen egy hullámzó ezüstpólya.

A címer álló, háromszögletű, a pajzsfőben kékkel vágott, zöld színű katonai pajzs, amelynek mezejében háromlombú aranykoronából kiemelkedő arany szarvasagancs és férfikar lebeg, a pajzsfőben pedig

Pereked község a Mecsek déli lábánál fekszik, Baranya megyében.

Az önkormányzat címere: hegyes végű vörös pajzs középtengelyében Szent Ágota szűz és vértanú aranyruhás glóriás alakja áll. Jobbjában harapófogót, baljában zöld pálmaágat tart.

A címer csücskös pajzs, kék mezejében terebélyes tölgyfa, alatta jobbról bokor. A pajzs fehér mezejében leveles koronán mókus ül. Balra fent nyolcágú csillag.

A címer csücskös pajzs, kék mezejében lebegő ekevas, mellette jobbról hármashalom, karóra csavarodó szőlőtő tíz fürttel, levél nélkül. Balról hármashalom, a középsőn három búzakalász.

A címer alakja álló, csücskös talpú négyelt pajzs, színei: vörös és kék.

Jobb felső (vörös) mezejében lebegő arany Perkáta - virág. Bal felső kék mezejében lebegő arany búzakalász.

Álló, csücskös talpú, kék színű katonai pajzs a címer, amelynek mezejében egymáson haránt elhelyezett ezüst ekevas és csoroszlya lebeg.

A csücskös talpú címerpajzsot egy vízszintes osztással felső és alsó címermezőre, az alsó címermezőt pedig egy függőleges osztással jobb alsó és bal alsó címermezőre osztották.

A címer kerek talpú kék pajzs, vörös pajzsfővel. A kék mezőben a pajzsot átívelő, korláttal ellátott aranyhíd, alatta arany vízimalomkerék.

Vörössel és zölddel bal haránt osztott csücskös talpú a pajzs, vörös mezejében nyelvét öltő, egyfarkbojtú, jobbra forduló, hátsó lábait terpesztő, aranygriff lebeg; belső mancsaiban stilizált arany

A címer leírása: hullámos, ezüstszínű pólyával vágott hegyesszögű kék színű a pajzs, felső mezejében pólyából kinövő nyolcküllős aranyszínű malomkerék, alsó mezejében ezüstszínű lombik látható.

Álló, csücskös talpú tárcsapajzs a címer, melynek vörössel és feketével bal haránt osztott mezőjén – a bányászok védőszentjeként – pálmaágat tartó arany Szent Borbála figura látható.

A település címere álló, csücskös talpú, négyelt pajzs. Jobb felső (vörös) mezejében arany kettőskereszt lebeg.

A címer a régi, történelmi címer hagyományait igyekszik követni, felhasználva annak klasszikus elemeit: az ekét és a három csillagot.

A címer álló, kék reneszánsz pajzs, a pajzstalpból középen kinövő ezüstkereszt címerképpel. A pajzsfő közepén lebegő arany P betű.

A község címere hegyes talpú, négyfelé hasított, osztott pajzs.

Álló, háromszög alakú a pajzs, vörös mezeje felső kétharmad részének közepén egy aranyszínű harang látható, amely a falu minden valószínűség szerint 15. század végén vagy 16.

Álló kerek talpú a pajzs, felső (vörös) mezejében ezüstszínű kastély. Az alsó (zöld) mezőben arany szőlőfürt. A két mezőt ezüstszínű, hullámos pólya választja el.

A címer oldalt domború háromszög alakú pajzs, kék mezejében lábát terpesztő, jobbra lépő, jobbra néző kettőzött farkbojtú aranyoroszlán lebeg, mellső jobb lábával kacsos szárú szőlőfürtöt tart.

Felső szélén vízszintes, alul csúcsosan végződő a címerpajzs, melyet két oldalról barokkos ornamentikát képző stilizált tölgyfahajtások ölelnek közre.

Álló, csücskös talpú a pajzs, melynek jobb szélső mezején az Árpádok vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezeje látható, a település első történelmi szakaszára utalva.

A címer: álló, hegyes talpú pajzs, kékkel és ezüsttel hasított mezejében alulról a pajzs tetejéig betolt, homorúan íves oldalú vörös ék létható.

Az önkormányzat címere: a zászlóra emelt pajzs egyszer hasított és egyszer vágott. Látható rajta négy címerkép. A műemlék templom a hegyen régi nevezettesség.

Csücskös talpú és tetejű, reneszánsz tárcsapajzson kék és zöld mezők vízszintes ezüstpólyával elválasztva. A pajzsot aranyszínű káva keretezi.

A szív alakú pajzsot jobbról és balról lombdísz öleli át, melyet középen koronás sisak fog össze. Az ornamentika, lombdísz jobb fele kék-arany (sárga), balra ívelő része vörös-ezüst (fehér) színű.

Ezüstkávás kerek talpú a pajzs, szlovák kék mezőjében törzsével a pajzs bal egyharmadába állított lebegő aranykettős kereszt, melynek jobb szára átéri a pajzs jobb oldali kétharmadát.

A pajzs égszínű (kék) mezejében bal és jobb oldalról egy-egy zöld szikla emelkedik ki rézsútosan. A szikla alján aranyszínű hullámvonal, mely alatt zöld színű mező, benne növényi jelek.

A címer mai formája az 1990-es évek elejére alakult ki. Pajzs alakú, alapszíne kék. A pajzs alsó felében egy vörös színű palánkvár felhúzott rácsú bejárata.

Ezüst pajzsmező, közepén a községen áthaladó Kapos folyót szimbolizáló hullámos kék pólya.

Ívelt talpú, sötétpiros színezetű, osztatlan a pajzsmező, felső kétharmadában található Pinkamindszent katolikus templomának ábrája. A pajzsmező alsó részén négy, ezüstszínű patak látható.

Piricse címere csücskös talpú, felső csúcsaiban csapott, úgynevezett reneszánsz címerpajzs, haránt vágott osztású, melyet vékony ezüstkeret szegélyez.

A címer a helyi jellegzetességeket magába foglaló kék és aranyszínű címerpajzs. A pajzs felső részén kék mezőben három homokbuckán boróka bokor és egy szarvas látható.

Címere: álló, kerek talpú, csúcsaiban csapott, köldökén vágott pajzs, mely a vágás felett hasított, alatta diagonális dongaívekkel ékelt.

A címerpajzs tetején fekete nagybetűkkel a község neve. A szöveg nem követi a pajzs felső részének ívét.

A község címerképe a következő:

Álló, csücskös talpú pajzs kék mezejének zöld udvarán természetes (barna, ezüst) színű taligás eke fordul kerékkel, csoroszlyával, ekevassal jobbra, szarvával balra.

A címerpajzs csücskös talpú pajzs, amit kívül a pajzs vonalvezetésében fekete vonal szegélyez.