Önkormányzati címerek

Martonyi címere álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek talpában háromlevelű, vörös ékkövekkel díszített, aranykorona lebeg.

Ívelt oldalú, vörös színű a pajzs, talpában zöld hármashalom, amelynek kiemelkedő közepén ezüstszínű, jobbra néző, bal lábán álló, felemelt jobb lábában követ tartó darumadár látható.

Címere: álló, csücskös talpú pajzs, kék mezeje a pajzsfőben vágott.

A település címeréhez a régmúlt és az újkori történelem magyar vonatkozású helyi jelképeit válogatták.

Mátraderecske község címere egyenes állású, háromszögű tárcsapajzs.

Mátramindszent község címere egy háromszögű pajzs, melyet egy vízszintes ezüstpólya oszt két mezőre.

A címerpajzs fekete keretbe foglalt csücskös talpú, kék mezővel, benne zöld hármashalom.

A község címerének leírása

Pirossal és kékkel hasított, zölddel vágott talpú, háromszögű a pajzs, jobb oldalán egész, álló, arany emberi alak; balra hajló, bal lábával előre lépő üvegfúvó, a csöve végén ezüstszínű üveget fú

A címer álló, háromszögletű. A pajzsfőben arannyal hullámosan vágott kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében arany szőlőfürt, pajzsfőjében pedig három vörös rózsa lebeg.

Álló, csücskös talpú a vágott pajzs, felső 2/3 vörös mezejének közepén egy heraldikai értelemben jobbra néző, ágaskodó, hátsó lábaira támaszkodó aranyszínű szarvasbika, míg alsó 1/3 zöld mezejében

A címer formája álló, csücskös talpú, vágott pajzs. Középen a falu gótikus templomának stilizált, szentély felőli része látható.

A címer klasszikus pajzsformát, a háromszögű pajzsot formázza. A pajzstalp barna színű, a mezőgazdálkodásra, a talaj termékenységére utal.

A címer felülről hasított háromszögletű pajzs, sárga mezejében balról vörös szőlőfürt két zöld levéllel. Kék mezejében (jobbról) 5 arany búzakalászból kötött csokor lebeg.

Álló, háromszögű a pajzs, kékkel és vörössel hasított mezejében ezüstpajzs aljában zöld hármashalom. Az ezüstmezőben két sorban három /2:1/ lebegő helyzetű kék hullámpólya.

A címer leírása:

A címer formája és egyes elemei (a címertakaró, a pajzs feletti zászló, a címerállatok) hagyományőrző módon, stilizáltabb formában a volt Keglevics grófok eredeti címeréből lettek átmentve.

Medgyesegyháza nagyközség címere álló, csücskös talpú pajzs, amelynek felső és mindkét oldali széle egyenes. A pajzsmező egyszer vágott.

Medina címere kékkel-ezüsttel-kékkel-ezüsttel-zölddel hullámosan négyszer vágott. A két ezüstpálya Medina határának folyóvizeit (Sió, Sárvíz) jelképezi.

Kék színű, hegyes végű a pajzs. Alsó részében a Gyöngyös-patakot szimbolizáló, 8 ezüst hullámpólya felett ezüstszínű, háromnyílású, ötormójú kőhíd emelkedik.

A címer álló helyzetű, süvegezett, háromszögű pajzs.

Méhkerék község címere klasszikus arányú pajzs, arannyal szegve, középen egyszer hasítva.

A címer: kékkel és arannyal negyedelt tárcsapajzs, amelynek negyedei közül az elsőben ezüsttemplom, a másodikban haránt helyzetű zöld tölgyfaág barna makkokkal, a harmadikban vörös idol lebeg, a ne

Álló, háromszögű a pajzs, ezüstmezejében kék a pajzsfő.

A kilencoldalú címerpajzs alsó harmada zöld mező, felső kétharmada ezüstszínű. A zöld mezőben kávás kút áll, amelynek csúcsán "nemzetiszínű" lobogó, míg lefelé kötélszáron veder van.

Álló, kék csücskös talpú a pajzs, talpán zöld hármashalom, melyen két egymással szembeforduló ágaskodó oroszlán áll, ellentétes mellső lábaikban visszájára fordított kereszteződő görbe karddal, ill

A pajzs alakja: csücskös talpú. álló helyzetű. A pajzsfőt arany jobb harát pólya szeli át.

Álló, háromszögletű, kékkel, vörössel és zölddel harmadolt katonai pajzs a címer, amelynek (heraldikailag) jobb oldali mezejében vállán kaszát vivő, ezüstszínű parasztember, bal oldali mezejében ág

Fent aranyszínű királyi korona, alatta egy nagy fekete nyomtatott 'M' és 'H' betű összekapcsolva. (Piarista Kegyes Tanítórend jele). Alatta nagy 'MP QY' jel.

Fent arany színű királyi korona, alatta egy nagy fekete nyomtatott 'M' és 'H' betű összekapcsolva. (Piarista Kegyes Tanítórend jele) Alatta nagy 'MP QY' jel.

A pajzs formája egyenes állású, csücskös talpú, arányrendszere a klasszikus 8: 7 (hosszúság, szélesség) arányt tartja.

Kerek talpú pajzs kék (ultramarinkék) mezejében balról ezüstszínű, kifelé tekintő ekevas található.

Kék színű domborpajzsban, zöld hármashalmon csőrében ezüst nyílvesszőt tartó ezüstgalamb áll. A pajzsot, melyen arany lombkorona van, szárukkal összefont zöld pálmalevelek övezik.

A fölső mezőben fekete halom középsőjéből kiemelkedő aranytemplom, érintkező fekete kapuval, rózsa- és toronyablakkal; ezüst toronysisakkal, melyen ezüst toronygömb és kereszt áll.

A címeren kék színű csücskös pajzsban, zöld hármashalmon, jobbra lépő, kettős farkú, nyelvét kiöltő aranyoroszlán, amely jobbjában aranymarkolatú görbe szablyát, baljában leveles arany szőlőfürtöt

A címeren álló, háromszögpajzsban fehér pajzsláb felett kék mezőben a pajzslábból kiemelkedő zöld halmon balra fordult, vörössel fegyverzett gólya jobb lábán áll, balját kissé felemelve tartja.

A város címere hullámos ezüstsávval vágott, aranyrámás reneszánsz pajzs, felső része aranykaróval hasított.

Mezőcsát város címere: álló kerek talpú pajzs, kék mezejében zöld talajon ezüstfészek, benne három pelikánfióka, akiket anyjuk táplál (a madarak ezüstszínűek).

Mezőcsokonya címerének heraldikai leírása a következő:

A címer alakja pajzs. A címer alsó harmada zöld színű, mely egy mezőt fejez ki. Ez a mező utal a község nevére, Mezőfalvára, valamint a község mezőföldön történő elhelyezkedésére.

Címere: álló csücskös talpú pajzs, kék mezejében enyhén balra forduló, balra néző, kiterjesztett szárnyú, levegőbe emelkedő (evolans) ezüstkócsag tart karmaiban - a heraldikában szokatlan módon - a

Mezőhegyes város címere a település jellegzetességére, és hagyományaira utal. A címer két mezőre osztott pajzs alak.

Arany, kék, zöld színű, ívesen gallérozott, szimmetrikus, barokk pajzs a címer. A jobb gallér arany, a bal gallér kék mázú. A pajzsderék és a talp zöld.

A címer: fehér alapon álló, kék színű katonai pajzs – alja kerekített -, amelyen kardot markoló emberi kar helyezkedik el. A felső kar felülről lefelé mutató nyíllal át van lőve.

A címer pajzs alakú, az aranyszínű keretbe foglalt zöld mező alján kék csík, középen fehér színű harang, alatta ezüstszínű ekevas, a két alapszín között fehér színű híd helyezkedik el, felső részén

Címere: álló, hegyes talpú pajzs, a pajzsfőben zölddel és arannyal vágott.

Mezőkövesd város címere tárcsapajzs, vörös mezejében zöld hármashalom, azon álló aranykoronából kijövő behajlított ezüstkar három arany búzakalásszal. A pajzson aranyszínű korona van.

A négy mezőre osztott címerpajzs felső mezőjében kék alapon fehér templom.

A megújított címer hivatalos leírása a következő: kerek talpú a pajzs, kék mezejében zöld mezőn ezüstszínű bárány lépeget.

Mezőnyárád címere csonka címer, amennyiben sisak nem, csak sisakkorona ékesíti, a foszlányokat pedig elhagyták.

Piros színű pajzsban körkörös felírás: MEZŐÖRS KÖZSÉG 1647

Vörös színű címerpajzsban hegyével felfele s élével heraldikailag balra fordított lebegő ezüstszínű ekevas.

Csücskös talpú címerpajzsban - amely kék színű - öttollú, fejét heraldikailag jobbra fordító, nyelvét öltő sas látható.

Álló, katonai pajzs a címer, (ég)kék színű, az aljában zöld mező, benne egy természetes színű, sértetlen leopárd kép.

A település neve ebben a változatában már 1564-ben feltűnik az oklevelekben, de több kisebb település összevonásából alakult ki mai képe, s 1942-től viseli ismét régi nevét.

Mezőtárkány címere: álló, háromszögű pajzs kék mezejében zöld pajzstalp, melynek közepén ezüst, nyitott könyv lebeg, a pajzstalpat a kék mezőtől ezüst hullámos pólya választja el, melynek középső í

A város címere kerektalpú (dombor) pajzs, íves csúcsokban végződő tetővel. A pajzs alapszíne vörös.

Álló, kerektalpú pajzs a címer, melyet egy hullámos ezüstfonál (ez a környék vizeit és az enyhén dombos környezetet jelképezi) vágása oszt zöld pajzslábra és kék pajzsfőre.

A címer: alul kihegyesedő pajzson lévő, alul zöld dupla dombon álló fehér millenniumi emlékmű, fölül kék ég háttérrel, a zöld dombot kék patak szeli ketté vízszintes irányban, a patak partján a paj

A címer alakja szimmetrikus pajzs.

Kerektalpú pajzs a címer, vörös mezejében a pajzslábban legyezőszerűen elhelyezett három, fekete erezetű arany dohánylevél, felette zöld közepű, tíz arany gerezdből álló porzóval ellátott ötszirmú

Csücskös talpú pajzs vörös mezejében lebegő ezüsttemplom, a pajzsfőben jobbról és balról ezüst, lebegő leveles nőszirom.

Kerektalpú kék pajzsban zöld talajon álló, két aranyközepű vörös rózsától kísért aranyoroszlán felemelt jobbjában aranymarkolatú és keresztvasú ezüstszablyát tart, baljával egy, a talajon álló ezüs

Címere 32x42 cm-es keretbe rajzolt 7 cm-es leveles széllel díszített pajzs alak. A széldíszítés barokkos jellegű.

Álló, háromszögű a pajzs, zölddel és arannyal hasított mezejében kék pajzsfő.

Kék doborpajzsban, ezüst ekevason jobbra lépő kétfarkú aranyoroszlán látszik, amely mancsaival zöld pálmalevelet tart. A pajzsra arany nemesi lombkorona van helyezve.

A címer leírása:

Víz (Tisza folyó és árvizek) színe: kék.

Halak (halászat) színe: szürke.

Diófa (a híres Milotai M10-es diófák) színe: zöld.

A címerpajzs egyenes állású, alul kerek behajlással csúcsban végződik. Teteje egyenes, felső két sarka lecsapott, két oldalán ívelt bevágás van.

A címer leírása

A címer normál címerpajzs fekete-sárga-fekete keretben, amit két egymásra merőleges fekete vonal négy mezőre oszt.

Miske címere álló, csücskös talpú, csúcsaiban csapott reneszánsz pajzs, amely a pajzsfő alatt vágott.

A címer álló, csücskös talpú pajzs, vörös mezejében Szent István király mellképe látható bíborruhában, aranyképekkel, hímzett koronázó palástban, fején a Szent Korona, a fejet arany fénykorong övez

Miszla község összetett címert birtokol.

A címerpajzs álló, csücskös talpú, egyenes oldalú, felül kissé ívelt, homorú pajzs, amit egy balról jobbra dőlő, ezüstpólya oszt kétfelé átlósan.

A címer pajzsot két ellentétes színpárral - kék és zöld – van két részre osztva. A pajzs osztott, alul íves, amely a dombságot szimbolizálja.

Négy részre osztott a pajzsalap:

Az egyes számú (vörös színű) mezőben (pólyában): heraldikai koronán kettős talpas, ezüstszínű keret.

A címer egyik legfontosabb alkotóeleme a pajzs, amely klasszikus formát, az ún. háromszögű pajzsot követi. A háromszögű pajzs harántvágásokkal három mezőre osztott.

A csücskös talpú, kék címerpajzsban, zöld pajzstalpon álló, egész alakos, vörös ruhát viselő, arany csizmás, vörös, prémmel szegett süveget (heraldikailag balra hajló hajdúsüveg) viselő vitéz, jobb

A címer fő alakja egy szakállas török vitéz, fejét hátrakötött hátul lefelé lengő ezüst(fehér) kendő fedi, homlokát aranyabroncs veszi körül.

A pajzson 4 fő motívum árulkodik a település múltjáról. Elől látható a Mura folyó ( sötétkék szín) és az ott dolgozó malom. A halak a folyóból történő halászatot jelképezik.

A címer: sima pajzs alakú. Közepén függőleges irányban 3-as hullámú vonallal a Rába folyó világos csíkja osztja ketté a pajzsmezőt.

A címerképek megfogalmazásához a település jellemzői és helytörténeti emlékei adtak támpontot.

Csücskös talapzatú pajzs a címer, vörös mezejében lebegő, levágott szőlővessző, róla két oldalt egy-egy aranyszínű szőlőfürt csüng le.

Álló a pajzs, benne két mező, amit egymástól hármasdomb rajzolata választ el. A felső mező enciánkék alapú, benne aranyszínű szőlőinda-levelekkel.

Álló, háromszög pajzs zölddel és arannyal hasítva.

Csücskös talpú a pajzs, sárga szegéllyel, a pajzsmező felső része kék színű. A pajzsmezőn zöld hármashalom.

Csücskös talpú, kék színű pajzsba foglalva heraldikailag balra álló, élével balra, kifele néző ezüstszínű az ekevas, heraldikailag jobbra pedig aranyszínű búzakéve.

Monoszló község címere a XVI.-XVII. században, a török háborúk idején általánosan előforduló címeralaptípus.

A falu címere egyenesen álló, csücskös talpú, kék színű pajzson látható.

Címere kerektalpú pajzs, zöld mezejében lebegő arany, leveles és kacsos szőlőfürt. A pajzstalpban két ezüsthullámos sáv között hullámos fekete pólya látható.

Mórahalom város címerének alakja stilizált pajzs, zöld színe a mezőgazdaságot, a középpontjában elhelyezkedő szőlőfürt pedig a legjellemzőbb gyümölcsfajtát ábrázolja.

A település jellegzetességét a pajzs negyedei tartalmazzák.

A címer haránt negyedelt, álló, gótikus pajzs pajzsfővel. Első - zöld - mezejében három hullámos ezüstpólya fölött háromnyílású boltozatos ezüst kőhíd.

Álló háromszögpajzs vágással két mezőre osztva a címer.

Mosonmagyaróvár város címere tárcsa alakú pajzs. Alapszíne vörös és kék. A pajzsot ezüstszínű, kék és vörös kövekkel díszített ötágú korona fedi.

A címer harmadolt.

A címer hullámos ezüstpólyával vágott, álló, kerektalpú pajzs, felső kék mezejében zöld talajon, kőlábazattal összefogott, lebegő templomegyüttes: középen vörös tornyú ezüsttemplom órával, három ab

Címere: pajzs, felül egyenes, az oldalai függőlegesek, majd a pajzs talpának közepére kis nyúlvány illeszkedik (csúcsköztalpú pajzs).

Mucsfa címere: egyenesen álló, csücskös talpú pajzson látható. A pajzsfő és a pajzsderék kék alapszínű. A pajzstalp alsó része zöld alapszínű. A zöldszínű mezőben domború az osztás.

A pajzs alakú címer alsó zöld mezejében a három domb a község domborzati adottságait jeleníti meg.

Álló, háromszögű, aranyszegélyű pajzs kék mezejében lebegő, lóherevégű arany latin kereszt.

Háromszögű pajzs kék mezejében természetes zöld pajzsláb, benne két fehér hullámos pólya, mely felett természetes zöld levelű fehér tündérrózsa lebeg.