Heves vármegye
A címer: Álló, háromszögű, ezüstszínű hullámos pólyával vágott pajzs. A pajzs felső, kék színű mezejében hármas zöld színű domb, amely utal a terület földrajzi adottságaira. Jobb oldalt a dombból növekvő, balra néző aranyszínű szarvasmotívum, amely szimbolizálja a vidék erdeiben lévő gazdag állatvilágot.
Bal oldalt a domb fölött lebegő, ezüstszínű, jobb felé forduló levágott kar, kezében virág. A motívum a község 1698-ból származó pecsétjében is megtalálható. A kar szimbolizálja a településen élő lakosság elődjeinek vitézlő, erőt, biztonságot kifejező, a régmúlt csatáiból hősiesen felemelkedő tetteit, a virág kifejezi a nagylelkű, humánus magatartást.
A pajzs közepén ezüstszínű hullámos pólya utal a parádi Tarna patakra, amely a környéken található kisebb patakok vizét gyűjti össze.
A pajzs alsó, vörös színű mezejében a pajzstalp jobb és bal szélét érintő aranyszínű kőmotívumok, körülötte kék és ezüst színű vízszimbólum. A kövek közül a vízből kiemelkedő, balra néző, tekergő ezüstszínű kígyó, szájában zöld színű, háromlevelű fűcsomóval.
A kőmotívum utal arra, hogy Markhot Ferenc vizsgálatai alapján és javaslatára, Parádon kezdte meg működését 1778-ban a Keresztelő Jánosról elnevezett bányatársulat, és indult meg a timsós vízre telepített timsógyártás.
A köveket ellepő vízszimbólum kifejezi a timsógyártás technológiáját.
A szájában életfüvet vivő kígyó, ugyancsak a timsó gyógyító mivoltára utal.
Kitaibel Pál munkássága révén terjedt el a parádi víz gyógyításának híre. Fáy András leírása után indultak meg azok az építkezések, amelyek során fürdőházakat, ivócsarnokokat, szállodákat emeltek Parádon és környékén.