Tolna vármegye
Miszla község összetett címert birtokol.
A csúcsaiban csapott reneszánsz öregpajzs kékkel és ezüsttel bal haránt osztott. A pajzsfő kék mezejében jobbról tizenhat (nyolc hosszabb között nyolc rövidebb) sugarú arany Nap, balról ezüst telő holdsarló látszik.
Az ezüst mező zöld hármashalmán természetes színű (barna) gímszarvas szökell jobbra.
A boglárpajzs hasonló alakú; mezejét a pajzstalp magasságában homorú hullámos vágás bíborral és kékkel osztja. A felső, bíbormezőben természetes színű (rózsaszín), fekete hajú és szakállú vadember növekszik, fején zöld lombkoszorú, ágyékát is zöld levelek takarják, jobbját csípőjén nyugtatja, baljával vörös-ezüst zászlót emel. A (vizet jelképező) kék mező homorú ezüst fodrokkal tagolt, közepén kétágú fekete horgony lebeg.
A címer alatt jobbról és balról kétszer meghajtott, fecskefarkú ezüstszalagon kékkel a MISZLA felirat olvasható.
A lakosságot azóta is a mezőgazdasági tevékenység tartja el.
Az 1800-as években megépült a református és a katolikus templom, majd az 1900-as években az evangélikus templom építésével megvalósult, hogy mindhárom felekezetbe tartozó hívek saját templomukba járhatnak.