Címer típus
Leírás

A címer álló, kékkel és vörössel hasított, felső élén (homorúan) kétszer ívelt háromszögletű pajzs, a pajzstalpban kék ékkel.

A jobb oldali kék mező zöld udvarán ezüst ölfarakás fölött természetes színű (barna) szarvas szökell balra egy (részben takarásban lévő) ezüsttörzsű zöldellő nyírfa felé. A bal oldali vörös mező balról ezüsttel (ötször) sárkányfogazott. A pajzstalp kék ékjében hegyével felfelé ezüstcsoroszlya, balra hegyével lefelé ezüst ekevas lebeg.

A pajzson ostromoromzatú falkorona díszlik három bástyával. Mögüle foszlányok gyanánt jobbra és balra zöld rózsalugas ereszkedik alá vörös rózsákkal és rózsabimbókkal.

Nyírlugos címere a beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába sorolható: a település közel nyolcszáz éves múltjának állít emléket. Jelképei közül a vörössel és ezüsttel sárkányfogazott mező az első okleveles említésére utal: az egri káptalan 1354-ben Szent Vince mártír napján (jan. 22) jelentette Nagy Lajos királynak, hogy Bátori Bereck (Briccius de Batur) fiai és unokái megosztoztak birtokaikon. Úgy döntöttek, hogy az adonyi Szent Szűz monostorát - a Guthkeled nemzetség (amelytől a család eredetét vette) ősi temetkezési helyét továbbra is közösen használják. A Guthkeledekre mint ősbirtokosokra hívja fel tehát a figyelmet ez a mező. Ugyanakkor, az osztozkodás során a kolostor körüli kilenc birtoktest közül Bereck János nevű fiától származó három unokája kapta "Bud és Lugas birtokot bizonyos nyíregyházi birtokrésszel és ezek összes haszonvételeivel ... az említett Lugas és Encsencs birtokok erdeit pedig szükségleteik kielégítésére neki magának és jobbágyainak is ahol csak tetszik átengedik". Erre, az első oklevélben említett erdőhasználatra mutat a címer jobb oldali képe megemlékezve a föld első megmunkálóiról is. A (félig takarásban lévő) nyírfa a település jelenlegi nevének első tagját idézi, a szarvas pedig mint az erdős vidék jellegzetes nagyvada egyben a települést több évszázadon át birtokló Károlyi-család címerállata is (címerük négyelt öregpajzsának első mezejében szerepel). A pajzstalpba ékelt kék mező lebegő csoroszlyája és ekevasa a település legkorábbi (1835, 1853, 1868 stb.) ismert városi pecsétjein szerepel mintegy utalva arra, hogy a lakosság fő megélhetési forrása (mindmáig) a földművelés és gazdálkodás.

A falkorona a helybéli nagyszorgalmú lakosságnak azt a törekvését fejezi ki, hogy települését városi rangra emeljék. A korona három bástyájából a középső magát Nyírlugost jelképezi, a jobb oldali (a tőle északra fekvő) Cserhágót, amelyen hosszú ideig a helybéli állami gazdaság működött, a bal oldali pedig (a délre található) Szabadságtelepet (amely 1428 óta adatolható egyfalus nemesek birtokaként Szennyes néven).

A korona mögül jobbra és balra leomló, lugast képező rózsák jelképesen a település nevét jelenítik meg.

Kép
Nyírlugos város