Nyírbéltek nagyközség címere egyenesen álló oldalt tagolt csücskös talpú (ún. Kossuth-címer) osztatlan pajzs.

A pajzs kék mezejében középen, zöld alapon (talpmezőben) áll a nagyközség legkorábbi, fennmaradt (1839 évszámmal keletkezett) pecsétjén szereplő (élet) fa balra oldalággal, melyet jobbra néző fejsze (színe ezüst) keresztez és ellenpontoz.

A fát két oldalról övező babérkoszorú a címerpajzson kívülre kerül. Alatta futó íves feliraton ezüstszínű betűkkel Nyírbéltek nagyközség neve olvasható.

A címerpajzs fölé helyezett ötágú, nyitott lombkorona, a korai oklevélben említett királyi birtokra való utalás.

A XVII. században a település majdnem elnéptelenedett, 1729-ben Kállay János adómérséklést kért, s görög katolikus lakosokkal telepítette be. Innentől számítva a római mellett a görög katolikus lakosság is jelentős (1776-ban a reformátusok elköltöztek). Ezt a kettősséget szimbolizálja a címerben, a fát övező két aranykereszt (görög és latin) motívuma.