A címerpajzs formája a doborpajzs (kerek talpú) és a tárcsa alakú pajzs elemeit ötvözi, követi egyúttal a honfoglalás kori tarsolylemezek körvonalát is, utalva ezzel a névadó honfoglaló nemzetségre.

A fő címerkép, az aranyszínű sas alatt, a pajzstükör alsó harmadában a község földrajzi fekvésére utaló, dombságot jelképező hullámos sáv zöld színű. A fölötte levő kék mező az eget jelképezi.

A sas mellkasán levő háromszögletű pajzs nyolcszor vágott, négy vörös és négy ezüst sávból áll, mely utalás a magyar címer hasonló ábrázolására és egyúttal a magyar nemzethez való tartozásra.

Kartal gazdag múlttal rendelkező község, nevének első ismert írásos említése 1263-ból való.

A település neve a honfoglaló Kartal nemzetség nevéből alakult ki. Kartal nevének etimológiája ótörök szóra vezethető vissza, jelentése magyarul sas, címerképként történő megjelentetése a kartali jelképeken ezért magától értetődő (ún. beszélő motívum, lásd: kecske ábrázolása Kecskemét címerében).