Az álló, csücskös talpú pajzs négyelt: 1. ezüst (fehér) mezejében ötágú aranylombos faág lebeg; 2. a kék mezőben arany alapon egytornyú, vörös tetejű, arany keresztekkel ékesített fehér (ezüst) templom áll; 3. a kék mezőben arany alapon, vörös köpenybe és aranyos-ezüstös páncélba öltözött, baljában kerek pajzsot, jobbjában lángpallost tartó Szent Mihály arkangyal áll; 4. a ezüst (fehér) mezőben aranyos szőlőfürtöktől terhelt és szőlőlevelekkel ékes arany szőlővessző lebeg.

A pajzson szembefordult aranyos csőrsisak nyugszik. A sisakdíszen szembefordult, vörös kalpagos, kék ruhás vitéz kinövő helyzetben, jobbjával aranyos görbe kardot, baljával háromágú, aranylombú faágat emel magasba. Sisaktakaró: mindkét oldalon ezüst (fehér)-kék.

A pajzs 1. negyedében szemlélhető ÁG és a 2. negyedében látható templom - vagy régies kifejezéssel EGYHÁZ, a község ősi ÁGASEGYHÁZA nevére utal, melyet az oklevelek legkorábban 1353-ból említenek.

A 3. negyed ábrázolása a település védőszentjét jeleníti meg. Az ősi templom és a község a török hódoltság időszakában elpusztult. A századunkban épített új templom titulusa és így a község védőszentje is SZENT MIHÁLY ARKANGYAL, az "égi seregek vezére". Szent Mihály napján tartja a község a szokásos búcsúját, amely így a helyi közösség legnagyobb saját ünnepe.

A pajzs 4. negyedében látható szőlővessző a község mai földművelő jellegére utal, hiszen a lakosság nagy részének ez a legfőbb kenyérkereseti forrása.

A sisakdíszen látható kiskun vitéz a település múltját jeleníti meg, emléket állítva a katonai szolgálatot is vállaló kun ősöknek, akik fegyverviselésük fejében nyerték el kollektív szabadságukat.

A pajzsmező és a sisaktartó ezüst (fehér)-kék színei az egykori Jászkun Kerület kék-fehér színeit jeleníti meg, hiszen Ágasegyháza is egykoron e terület része volt.