A község címerének egy 1791-ben készült pecsét ábrázolása, valamint a községnek - a régi pecsét által is igazolt - kulturális jellege adott támpontot.

A stilizált állat (oroszlán) a karddal és a koronával az 1791-es pecsétjéről átvett szimbólum.

A címeren szereplő almafa a szabolcsi almatermesztés jelképe, az érlelő napsugár a gyümölcstermesztés elemi feltételét szimbolizálja.

A korona és az apostoli kettőskereszt az ősi keresztény vallást szimbolizálja, a vallási tisztelet tárgyául szolgált és szolgál. A hármashalom a magyarságra jellemző, azt igazoló ősi természeti jelenségként került a címerre szimbólumként. A hold szakrális szimbólum.

A község kialakulásának alapját, a Tiszát szimbolizálja a kék hullám, a belőle fakadó, a múlt és a jelen egyik éltető természeti forrásának szimbóluma a hal és a horog.

A pajzs az ősi hadviselés jelképi formája, klasszikusan egyszerű vonalú, nemesi címerek jegyeit viseli magán.

A címeren a színek a címertan szabályainak megfelelően jelennek meg. A sárga vagy aranyszín az értelem, az ész, a hit, a tekintély, erkölcsösség; a kék a szabadság, a szeretet, a remény és boldogság, szépség és egészség; a vörös a hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség; a zöld az élet, a növekedés, a nyugalom és a természet szimbólumszíne.