Álló, félkörű (dobor) a pajzs, a kék pajzsfőben két, átlósan egymásra fektetett ezüst (fehér) bárd alatt egy ezüstkagyló lebeg. Alatta ezüstmezőben egy aranykagylóból kinövő kék ruhás, vörös kucsmás vitéz emelkedik ki, jobbján aranykardot tart, baljában arany búzakalászt emel. A címerpajzsot ötágú, ékkövekkel díszített heraldikai korona fedi.

A címerben látható bárd Szent Fülöp apostol attribútuma. Fülöp fremoi érsek keresztelte meg, Szt. Fülöp tiszteletére, a mai Fülöpszállás község kun alapítóit. A kagyló Szent Jakab apostol jelképe, akinek nevét az ősi Jakabszállás viselte. A bárdok és a kagyló Fülöp és Jakab apostolokra, így a település Fülöpjakab nevére utal. A kagylóból kiemelkedő kiskun vitéz és a korona az egykori Jászkun Kerület 1745-ös címeréből került a település címerébe. A redemptiónak (önmegváltásnak) állít emléket, és annak, hogy a kiskunok egykor katonáskodással szerezték meg szabadságukat, s ma főként mezőgazdasági munkával keresik meg kenyerüket.