A pajzstalp magasságában kicsúcsosított, hasítással osztott csücskös talpú pajzs. Jobb oldali, kék mezejének zöld udvarán Keresztelő Szent János természetes színű, enyhén balra fordult alakja látszik, haja fekete, fejét arany dicsfény övezi, teveszőr köntöse szintén természetes színű (barna), jobbjában ember nagyságú aranykeresztet tart, amelyre zöld színű kígyó tekeredik, balját intően az ég felé emeli.

Bal oldali (vörös) mezejének zöld udvarán jobbra forduló, jobbra néző fegyverzett aranyoroszlán lép jobbra, jobb mellső mancsában aranyvirágzatú zöld leveles rózsaágat emel feje fölé, baljával fekete nyelű, ezüsthegyű hajítódárdát tart.

A pajzson kilencágú gyöngyös korona helyezkedik el, abroncsán vörös, kék és zöld ékkövekkel, a korona ágain a gyöngyöket két vörös ékkő tartja, egy pedig fedi.

A foszlányok: jobbról vörös, arany; balról kék, ezüst.

A pajzs alatt négyszer megtört, vörös bélésű aranyszalagon feketével a következő jelmondat (devise) olvasható: "Perseverantia duce ab initio. 1198" ("Állhatatosság által vezérelve a kezdetektől" vagy röviden "Kitartóan elejétől fogva").

Felsőszentiván címere beszélő címer (tessera loquens), a jobb oldali pajzsmező képe a település nevére utal, amelyet oklevélben 1198-ban említenek először, de olyan esemény kapcsán, amely megengedi eredetének akár több évszázaddal korábbira tételét is. A bal oldali pajzsmező az egykori birtokosokra utal. Oroszlán található pl. az Orczy, a Grassalkovich és a Vajay család címerében, virág az Orczy, kifejezetten rózsa a Grassalkovich és a Vajay családnál; a hajítódárda pedig a legkorábbi ismert birtokosok, az Alföldön a 9. században élt avaroszlávok jellegzetes fegyvere volt.

A kilencágú korona egyrészt a legmagasabb rangú birtokost idézi, másrészt visszautal arra a nemes kitartásra, amelyet a devise tükröztet: a föld népének kemény küzdelmére, állhatatosságára, amelytől vezérelve meg tudta tartani egy évezreden át a települését.