A község címere: álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejét aranyágas osztja három részre (scudo di pergola aurea diviso). A pajzsfő kék mezejében enyhén jobbra forduló ezüst farkasfej (Canis Lupus) lebeg, a farkas fogai között balra forduló ragadozóhalat (süllő = Lucioperea Sandra) tart. A pajzs jobb oldalának zöld udvarán balról jobbra lépcsőzötten három középkori, veres fedelű, gyámfejes és toronysisakos ezüsttemplom áll, az alsón és felsőn arany betlehemi csillag, a középsőn aranykereszt. A bal oldali kék mező zöld udvarán zöld lombozatú, robusztus mocsári tölgy (Quercus Robur) áll, természetes színű kérgébe balról három ezüsttollazatú, vörös nyílvessző fúródik.

A hullámos pajzsélen szembenéző, aranyszegecsekkel és zárt aranyrostéllyal díszített, természetes színű sisak nyugszik, rajta háromlevelű és két gyönggyel ékített, abroncsán és a leveleken rubinkövekkel dekorált aranykorona van. A foszlányok mindkét oldalon aranybélésűek és zöld színűek.

A címer emlékeztet arra, hogy már 1294-ből adatolhatóan fontos hadiút (magna via) haladt át a területén, amely mellett három falu helyezkedett el: a már ekkor is egyházzal rendelkező Haraszti, valamint Süllöd és a "vezérfarkast" jelentő Baski (1318). E két (mára már csak határrész) nevekben szereplő, de a mostani településbe genetikusan beépült településre emlékeztet a címerfő képe a süllővel és a farkassal, a "nagy útra" az aranyágas, az egyházak hármassága az idők folyamán történt összeolvadásra, a tölgy a hajdani vízjárta, "harasztos" vidékre, a törzsébe csapódó nyílvesszők pedig az egykori kisnemesi birtoklásra, illetve a vérzivataros évezredben túlélt kemény megpróbáltatásokra utalnak. A sisak a világháborúban elesett helybeli hősöket idézi, a foszlányok zöldje és aranya pedig a szorgos kezekkel megművelt szülőföld termékenységét és gazdagságát szimbolizálja.