Koronás a pajzs, melyben halványkék mezőben nyeles baltát tartó páncélos kar látható.

A címerben látható kék szín a tájra jellemző vizeket szimbolizálja.

A település lakói, mivel Doboz királyi sertéshizlaló volt, bizonyos kiváltságokat is élveztek. Dobozon székelt egy Gejza nevű szentszéki ügyvivő, aki a lakosság ügyes-bajos dolgait intézte.

II. András király zavaros időszakában Doboz megszűnt királyi sertéshizlaló hely lenni. Vagy maga a mindig pénzszűkében lévő király idegenítette el, vagy az országos közzavarban elfoglalták a Huszt, Pázmán és Aba családok.

1403-1566-ig a török hódoltság kezdetéig Doboz és az erdőségek a gyulai uradalomhoz tartoztak.

1560 körül Doboz lakosai - 18 egész és 18 fél telkes jobbágy, kb. 280 lakossal - a gyulai vár számára faszenet voltak kötelesek égetni. A faszén nemcsak a kovácsok igényét elégítette ki, hanem a várőrség fegyverzetéhez szükséges puskapor alapanyagául is szolgált. A doboziak most már szoros kapcsolatba kerültek Gyulával. Sokan a várban szolgáltak mint virrasztók, mások az uradalmi erdőkben teljesítettek erdőőri szolgálatot.

A címerben látható baltát tartó páncélos kar ezekkel a tevékenységekkel van összefüggésben.