Csemő község címere csücskös talpú pajzs, egyszer hasított, egyszer vágott (negyedelt). A bal felső negyedben kék mezőben arany (sárga) mentében emberfigura áll, kezében faág. A jobb felső negyedben is emberfigura áll, kezében fejsze. A bal alsó negyedben vörös mezőben arany (sárga) szőlőfürt, a jobb alsó negyedben kék mezőben ezüst (fehér) tanyaépület, alatta zöld tisztás.

A bal felső negyedben lévő emberfigura (kezében faág) és a jobb felső negyedben lévő emberfigura (kezében fejsze) az úgynevezett "csemői pert" jelképezi. Nagykőrös és Cegléd városok harcát jelenti a jelenlegi Csemő birtoklásáért. Ez a birtoklásért folytatott harc 1952-ben dőlt el, amikor a két város külterületéből kialakult községünk, Csemő.

A bal alsó negyedben lévő szőlőfürt a századfordulón kialakult homoki szőlő- és gyümölcskultúrát, mezőgazdasági kultúrát jelképezi, mely a községben még ma is fellelhető.

A jobb alsó negyedben lévő fehér tanyaépület a régi parasztházakat jelképezi, amelyek a községben jellemzőek voltak.

Csemő Község Önkormányzata a község címerének megállapításáról és használatának rendjéről 1996-ban alkotta meg a 10/1996. (X. 17.) ÖK. Számú rendeletét.

Csemő község 1952-ben Nagykőrös és Cegléd külterületéből alakult. A fővárostól, Budapesttől 70 km-re, az ország közepén helyezkedik el. 1995-ben és 1997-ben Pest megye Önkormányzatától "kultúrált települési környezet" díjat kapott. 1997-ben "Virágos Magyarországért" versenyen falu kategóriában I. helyezést ért el, ezért 1998-ban Csemő képviselte hazánkat a Nemzetközi Virágos Települések versenyében. Az értékelés eredményeként Európa III. legszebb településének járó bronzérmet nyert el, a díjat a portugáliai díjkiosztó ünnepségen vehették át.