Csehi község régi település. Nevét már az Árpád-korból ismerjük. Első okleveles említése 1217-ből származik. A falu múltjának gazdag középkori forrásanyagában nem található olyan dokumentum, amely középkori pecséthasználatra utalna.

Pecsét

A község első pecsétlenyomatai az 1850-es évek irataiban bukkannak fel. A 24 mm átmérőjű kerek pecsét közepén egy CSEHI feliratos ekevas látható, amelyet jobbról tölgyfalomb, balról mirtuszág övez. Ugyanezt a pecsétet festéklenyomatos formában is használták. A község az 1860-as években új pecsétnyomót vésetett. Ennek ellipszis alakú pecsétmezejében középen talajból kinövő, termő szőlőtő látszik, felette CSEHI HP (=Csehi Helység Pecsétje) felirat olvasható. Ezt a pecsétet a századfordulóig használták. Ettől kezdve a község elöljárói megelégedtek a pusztán köriratot tartalmazó pecsétnyomóval. A századfordulóig a CSEHI KÖZSÉG VASVÁRI JÁRÁS VAS MEGYE, 1907-től a községi névtörzskönyvezés időpontjáról a VAS VÁRMEGYE CSEHI KÖZSÉG 1907 köriratú bélyegzőt használták.

A rendszerváltás után a községi képviselőtestület 1993-ban készíttette el jelenleg is használatban lévő címerét, melynek avatására 1995. április 30-án került sor.

A címer leírása

Kék színű háromszögű pajzs kétharmadának középtengelyében vöröstetős templom áll, tornyán ezüst kereszttel. A pajzstalp jobb oldalán ezüst szőlőfürt, a bal oldalán két ezüst búzakalász lebeg. A pajzsot jobbról zöld pálmaág, balról zöld tölgyfalomb övezi. Középen ezüst szalagon a CSEHI községnév olvasható.

A szimbólumok jelentése:

A település címerének megalkotásakor a képviselőtestület döntése alapján a 19. századi szimbólumokat a községi templom képével egészítették ki.