A háromszögletű pajzs mezője négy részre osztott. Az első és a harmadik negyed kék, a második és a negyedik negyed ezüstszínű. Az első negyedben arany, liliomos kereszt, a harmadik negyedben arany búzakéve lebeg. A címerpajzsot ékkövekkel díszített, ötágú arany heraldikai korona fedi.

Címer a történelmi múltnak kíván emléket állítani: A kék-ezüst a kiskunság színeként szerepel a címeren. A címerpajzson látható korona szintén a "szabad kun" hagyománynak, a redemptiónak állít emléket. A jászkunság ekkor önerejéből váltotta meg magát a földesúri kötelezettségek alól. Bócsa mint lakatlan puszta ekkor vált ismét kun birtokká.

A négyfelé osztott címerpajzs első negyedébe a település egyik legrégibb régészeti emléke, a 14. századi, bócsai, liliomos kereszt stilizált képe került, emléket állítva a község több évszázados ősi múltjának. A címer harmadik negyedében látható búzakéve arra figyelmeztet és emlékeztet, hogy a település 1906-os újjászületésének, gyarapodásának záloga az összefogás és a mezőgazdaság.