A település címere a négy ősi nemesi család (a Hunyadi, Szilágyi, a nagylaki Jaksity és a gróf Károlyi család) címereinek jellemző képeit, szimbólumait, elemeit ötvözi.

A címer egy csücskös talpú, balra dőlt, kék mezejű pajzs vörösen lángoló udvarral.

Alsó harmadában lángnyelvek magasodnak, melyek a Szilágyi család címerjegyeit tükrözik, ezzel is szimbolizálva az 1552-es esztendőben a török által felégetett települést.

A címer formája a Hunyadi és a Szilágyi család címereinek közös jegye. A címer felső, jobb oldali sarkában egy derűs aranynap ragyog, utalva a település névadójára, Sámsonra (a név jelentése a biblia szerint: 'mosolygó nap, a nap fia'). A bal sarokban ezüst kettőskereszt kapott helyet, mely a vallási hovatartozásra utal.

Középen egy tűzből menekülő, múltba visszanéző aranyoroszlán lép ki a lángokból, a túlélést, a fennmaradást jelképezi. Mancsában az arany búzakalásszal és az arany dohánylevéllel a település korábbi és jelenlegi megélhetési forrását tükrözi.

A címerfőt a Hunyadi család ősi címerének eredetiből átvett szimbólumai uralják, ezzel is tisztelegve a történelmi múltnak, örökségnek.

Az ezüstsisakon aranykorona, rajta a fekete holló, csőrében aranygyűrűvel. Előtte ezüst, telő hold arany Dávid-csillaggal.

A címertakaró foszladékok (hagyományőrzésként) a Jaksity család címeréből származnak, jobbról arany-kék, balról arany-vörös színpárok.

A címert alul lebegő ezüstszalag zárja, a településen keresztül folyó, szeszélyesen kanyargó száraz eret érzékeltetve, rajta a település fekete betűs nevével.