Címere álló, kerek talpú pajzs; vörös mezejének két ezüst dombhajlata közötti völgyből ezüsttörzsű és -gyökérzetű, zöld lombozatú fa emelkedik ki, törzsére háromszorosan tekeredő, balra néző ezüstkígyóval.

A címer uralkodó eleme a fa motívuma, amely sokszoros szimbólum értéket képvisel. Utal mindenekelőtt a hajdani községi pecsétre. A csak néhány gyökérszállal kapaszkodó fa azt is jelképezi, hogy lakosságához képest óriási a település gyógyturizmusra épülő idegenforgalma.

A két domb, amelyek közül kiemelkedik a fa, ívelt vonalú V-formátumot mutat. Ez is több jelentésű lehet. Emlékeztet arra, hogy a középkori falut várnépek lakták, hogy Pannónia gyógyvizeit (amelyek sorába 1962-ben a helyi termálfürdő is belépett) már a rómaiak is ismerték, a forrásokat is jelképezi. A dombok formája pedig arra céloz, hogy elsősorban női és ízületi bajok nyerhetnek itt enyhülést.

A fára tekeredő kígyó ősidők óta a gyógyulás, gyógyítás jelképe. Ezt látjuk a görög bölcs orvos, Aszklépiosz (latinosan Aesculapius) botján csakúgy, mint Mózes gyógyító erejű rézkígyója esetében. A tekergő kígyó S alakot képez, amelyet a sanitas (egészség) szó rövidítésének is tekinthetünk. A kígyót vedlése miatt mindig a megújulás, megifjodás, gyógyulás letéteményesének tartották, így hű kifejezője a település fellendülésének, s az ezt kiváltó gyógyászatnak.

De megjeleníti a kígyó a tudást is, akár az Éden-kert kígyójára gondolunk, akár a népmesék tudományt, nyelvismeretet adó fehér kígyójára. Jelen esetben felhívja a figyelmet az egészségügy helyi szakembereire csakúgy, mint a lakosságnak a kultúra és művészetek iránti hajlandóságára, ősei és hősei tiszteletére és megbecsülésére, sőt még arra is, hogy a 18. században a település a pozsonyi szeminárium (papnevelő intézet) tulajdonában volt. (Az egyház jelenléte az első okleveles említéstől adatolható, a középkori falu népe a zalavári apátságnak szolgáltatta gabona és bor adóját a helyi vám jövedelmével együtt, a 16. században pedig az óbudai káptalan birtokai közé sorolták.)

A címer kígyója bőrének rajzolata egy (omega) betűt formáz, szeme pedig egy kissé dőlt (alfa) benyomását kelti. Az és Krisztust idézik, s ezzel helyi a hitéletet is, mellyel kapcsolatban lényeges, hogy már 1430-ban említik a település Szent László király tiszteletére épült templomát.