A végső, elfogadott címer egy szokatlan, bár nem egyedi pajzsformát kapott. Tekinthetjük ezt az alapformát összességében egy élére állított négyzetnek (ruta pajzs), vágott mezővel osztva, de tekinthetjük úgy is, mint két összefordított háromszög (két pajzs), közte a község neve.

A felső harmadban lévő, hosszanti oldalán nyugvó derékszögű, kék háromszög alapjában véve egy stabil, nyugalmat árasztó forma, benne a formát egy kitárt szárnyaival szétfeszítő ezüstmadár (galamb) van elhelyezve.

A galamb a madárábrázolás gyakori formája. A görög mitológiában Aphrodité szerelemistennő madara. Később hírvivő, szerelmi postás. A keresztény mitológiában az isteni Szentlélek szimbóluma. Az olajágat szájában tartó galamb pedig a béke jelképe.

Ebben a háromszögben, a galamb fölött glóriaként az aranyszínű Nap helyezkedik el. A Nap a legősibb jelek egyike, éppen ezért szimbolikája igen gazdag (pl. isteni megnyilvánulás, világfa gyümölcse stb.).

Együtt a két motívum a nyugalmas biztonság és a határtalan szabadság, az egyetemesen örök és változó, a gigászi és parányi, az állandó és az elmúló dialektikáját sugallja.

Az alsó, sarkára állított derékszögű háromszög formájában a nem stabil, a nem állandó természetet (évszakok változása), aminek kiszolgálója és kiszolgáltatottja az élővilág, ezen belül az ember is.

Színei (zöld-arany) mégis a természet adta nyugalmat sugallják.

A zöld mezőben elhelyezkedő virág, amely a község határában tavasszal pompázó ritka, védett növény, a tavaszi hérics (Adonis Vernalis).

A virág a szerelem ősi jelképe, a világmindenség eredetének szimbóluma. Kifejezi a négy elem (föld, ég, víz, tűz) együttes hatását.