A címer formája: lekerekített, helyes végű címerpajzs. A címerpajzs egy vágással 1. számú felső címermezőre, az alsó címermező pedig egy hasítással 2. számú jobb oldali és 3. számú bal oldali címermezőre osztott.

Az 1. számú címermezőben zöld színű hármas hegyvonulaton, kék színű héttérben a helyi római katolikus közösség védőszentje, az ágaskodó fehér paripán ülő Szent György páncélba öltözött alakja látható, aki zászlós lándzsájával halálos döfést mér a gonoszt megtestesítő, fekete sárkányra. Az ábrázolt jelenet a hármas, zöld színű hegyvonulat középső, magasabbik részén látható. A címerpajzs jobb felső szegletében (látvány szerint a bal oldalon) a reformátusok egyik legfontosabb jelképe, a Nap szimbólumként is értelmezhető nyolcágú Kálvin-csillag látható; a bal felső szegletben (látvány szerint a jobb oldalon) pedig az ezüstszínű, növekvő Hold. A Nap az igazság és a bölcsesség jelképe, együttábrázolása a Holddal az Ó- és az Újszövetséget, illetve az Apát és a Fiút jelképezik.

A 2. számú címermezőt hét vágással ezüst (fehér) vörös sávozatok alkotják. Ennek megjelenítése a település honfoglalás kori keletkezésre emlékeztet.

A 3. számú címermezőben, vörös háttérben, aranyszínű szőlőfürt látható, zöld színű levelekkel. A szőlőfürt egyrészt Krisztus kiontott vérére emlékeztet, melyet áldozásnál vagy úrvacsoránál vesznek a hívek magukhoz, másrészt az ismét viruló szőlő- és borkultúrát jeleníti meg.

A címerpajzs színeinek jelentése: A kék színű háttér az égre, a levegőre, a vízre mint elemekre, valamint az igazságra és a hűségre utal. A ló és Szent György fehér színe a tisztaság, a büntetlenség, az ártatlanság, a tökéletesség, az isteni fény, a mennyország, mely Krisztus megdicsőülésére is utalás. A vörös a tűz, a mennyei fényesség, a meleg, a szeretet színe, a véré és ez által Krisztus keresztábrázolásának kifejezője. A zöld a kereszthalálból feltámadó, győzedelmes Krisztust jelképezi, és általa a keresztények feltámadásba vetett reménységét. Az arany a mennyre, az Isten igéjére utal.

A címerpajzs alatt kék színű szalagon aranybetűkkel, a szalagszéleken a település 1137-ből való első írásos említése és a 2001. évi címeravatás évszámai láthatóak. Utóbbi szerepeltetése a magyar államlapítás ezeréves évfordulójára is figyelmeztet. A szalag közepén a község névalakja mellett a helyi római katolikus közösségre utaló latin kereszt, valamint egy orosz orthodox hármas kereszt látható. Utóbbi arra az Alexandra Pavlovna főhercegnőre emlékeztet, aki József nádor első feleségeként, személyesen kötődött Ürömhöz.

A címerpajzs felett egy bíborbéléssel ellátott, ötágú, nyitott leveles címertani korona látható, mely sem rangot, sem méltóságot nem jelöl, csupán esztétikai, díszítő elem. Nem szerves részre a címernek.