A község címere álló, csücskös talpú reneszánsz jellegű pajzs, mely vörössel, kékkel vágott. A vörös mezőt ezüstsátor (diagonális ívekkel) osztja, a sátor zöld halmán arany kettőskereszt emelkedik. A vörös mező jobb oldalán lebegő aranynap ragyog, bal oldalon ezüst, fogyó hold lebeg. A kék mezőben a pajzsderék vonalában hullámos, kettős ezüstszalag fut. A pajzstalp közepén palánkos ezüstcsónak lebegve úszik jobbra, felette jobbról arany búzakalászcsokor, balról leveles, bugás arany gyékénycsoport lebeg.

A pajzs alatt kétszer megtört és kétszer hajlított ezüstszalagon feketével az ÚJDOMBRÁD felirat olvasható.

A felső rész címerképei: vörös mezőben a Nap és a Hold mint a természeti mozgások jelképei jelennek meg stilizált formában arany és ezüst színekkel ábrázolva.

A felső rész közepén ívelt formájú, háromszög alakú hasításban zöld harmadgömb formán, mint halmon, áll az arany kettőskereszt, így együttesen a magyar államiság kifejezői.

Az alsó részben három címeralak látható. Az aranyszínű búzakalászok a terület mezőgazdasági jellegére utalnak, a búza egyben az élet jelképe is. A gyékény a természeti környezet egykori, de még ma is fellelhető mocsaras, lapos jellegét fejezi ki. A csónak egykor a legfőbb közlekedési eszköz volt, és kifejezi a Tisza közelségét is.

A hullámos vonalak és a kék alapszín is a vízre, a Tiszára utalnak.

Arany: a hatalom, az uralkodás, a nyár, a Nap színe.

Ezüst. fém a győzelem, a tökéletesség és az okosság szimbóluma, a vizek és források kifejezése. A Hold színe.

Fehér: az ártatlanság és a tisztaság szimbóluma.

Zöld: a reménynek, a halhatatlanság reményének és a boldogság szimbóluma, a feltámadás, az élet állandó újjászületésének kifejezése.

Vörös: a hatalmat, a fönségességet fejezi ki. egyben a fényt, a melegséget, a szeretet és az örömet is jelképezi.

Fekete: a komolyság, a büszkeség és méltóság kifejezése.

Kék: a vizek és az égbolt megidézője, kifejezése.