A pajzs alakja a község rövid múltja miatt a modern formát viseli. Mivel a község önálló múltja csak 35 évre tehető, s az azt megelőző időkben Balatonfőkajárhoz tartozott - jelképet kialakítható nevezetessége, jellegzetessége, hagyománya nem volt.

Régészetileg annyi bizonyítható, hogy a mai Club Aliga kikötőjénél és a balaton-aligai állomás területén római kori leletekre bukkantak, használati tárgyak bizonyítják, hogy itt élet volt (esetleg falu). Így maradt ránk egy szőlőlenyomatú tál maradványa, mely a veszprémi múzeumban megtalálható. Ezért a címer bal részében a szőlő a helyi szőlőtermelésre utal.

A nap szerteágazó sugaraival a kimutathatóan magas számú napsütötte órákat (címer jobb oldalán), a vitorlás a vízpartot (bal alsó rész), a kék szín pedig a Balatont, annak vizét jelképezi. A címert a magas partot szimbolizáló zöld sáv osztja felső és alsó részre.

Balinka község

A település címere álló helyzetű, háromszögű címerpajzs, kékkel-veressel negyedelt, a pajzs közepére egy kisebb fekete szívpajzs van helyezve. Az első (kék) mezőben: szabályos zöld hármashalomból kinövő, stilizált, arany tölgyfa látható - két makkal és három levéllel. A második (veres) mezőben: hullámos ezüstpólya felett stilizált arany malomkerék lebeg. A harmadik (veres) mezőben: egy aranykorona lebeg. A koronát fölülről lefelé, bal haránt irányban egy aranymarkolatú ezüstszablya döfi át. A negyedik (kék) mezőben: szabályos zöld hármashalomból kinövő stilizált háromágú aranyvirág látható - három ezüst ötszirmú virággal és áganként két-két aranylevéllel. A középső szívpajzs fekete mezejében felül: egy-egy lebegő, egymással átlósan keresztbe tett, ezüstfejű és aranynyelvű bányászszerszám látható. A szerszámok alatt: veres lánggal égő ezüst bányászmécs lebeg.

A címerpajzs négyes tagolása a község négy településrészét szimbolizálja. Az első mező: Balinkát jelképezi, ill. a hármashalom és a stilizált tölgyfa a Bakony hegység tölgyeseire utaló motívum. A második mező: mai nevén Balinkabányát a középkori nevén Eszényt szimbolizálja. A hullámos ezüstpólya (sáv) a Gaja-patakra, a malomkerék az Eszény-puszta területén valaha működő vízimalomra utaló motívum. A harmadik mezőben: a koronát átdöfő kard Mecsér-falut, mai nevén Mecsér-telepet jelképezi. A "mecsér" a szláv nyelvekben "kardkovácsot" jelent - mivel itt valamikor királyi fegyverkovácsok éltek. A negyedik mező: Kisgyónbányát szimbolizálja, amely a középkorban szintén önálló falu volt. Kisgyón és környékének tájképi szépsége, valamint az itt növő szép és védett növények miatt a "természetbarátok és a bakancsos turisták" paradicsoma lett. Erre utal a hármashalom és a stilizált virág. A középső szívpajzs: mind a négy településrészre jellemző és a bányászatra utaló motívumokat hordoz. A középkorban mind a négy településrész külön-külön történelemmel bíró, önálló falu volt. A török hódoltság alatt elpusztult Balinka, Eszény, Mecsér és Kisgyón. A török kiűzése után a sokáig lakatlan településrészek újratelepültek, majd felvirágoztak a környéken beindult bányászat hatására.