A település címere piros mezőben ezüst (fehér) városfal, közepén egytornyú kaputorony, bejárata nyitott. A torony kupolájának jobb oldalán arany (sárga) színű csillag, bal oldalán befelé fordított ezüst (fehér) holdsarló. A torony mellett jobbról hasított pajzs, jobb felén vörössel és ezüsttel (fehér) hétszer vágott mező, bal felén kék mezőben egymás alatt két arany (sárga) csillag.

A torony bal oldalán az előzővel azonos címerpajzson ezüst (fehér) mezőben szárnyait kiterjesztő, jobbra néző fekete sas, jobb karmai közt függőlegesen tartott ezüst (fehér) pallos, bal karmai közt függőlegesen tartott királyi pálca.

A címer barokk, fafaragást ábrázoló, aranyozott kerettel is ábrázolható.

A címer elemeinek értelmezése, magyarázása kockázatos dolog. Néhány heraldikai és történeti mű alapján a következők feltételezhetők:

Városfal, torony - valószínűleg városcímer utánzásaként került a pecsétre, majd a címerre. Jellegzetesen középkori elem. Talán a falu királyi birtok voltára is utal (mindezt magyarázhatja az Óbuda címeréhez való nagy hasonlóság is. Tótfalu az óbudai uradalomhoz tartozott).

Államcímer - (a kettőskereszt helyén két csillaggal) - szintén a királyi birtokhoz való kötődést jelezheti.

Sas - a középkortól kezdődően kedvelt címerállat. A "madarak királya" totemállatként is szerepelhet a címeren, így utalhat az Árpád-házra, a turulra. (A Szentendrei-sziget a Megyer törzs szálláshelye volt, lásd Pócsmegyer, szomszéd község nevét.)

Csillag és félhold - a középkori címerek jellegzetes asztrológiai jelképei (népies értelmezés szerint a hold utalhat a török időkre, a csillag pedig a XVI. sz. végétől menekültként idetelepülő protestánsokra).

Vörös szín - harcra, vérre utal.