Balástya címere a heraldikai szabályokat némileg szabadon értelmezi. Ez a címer kékkel és vörössel hasított csücskös talpú barokk pajzs keskeny aranyrámában. A jobb oldali kék mezejében két jobb haránt ezüstpólya fut, a bal oldali vörös mezőben pedig a pajzsfő és a pajzsderék magasságában ötszirmú, álló, kétlevelű, vágott, ezüst heraldikai rózsaszál van; a pajzstalp szintjén csumájával balra forduló ezüstpaprika lebeg.

A felső pajzs élen vörös-fekete bélésű pántos ezüst tornasisak fordul jobbra, gallérrészén fekete, liliomos végű kereszt rajzolatával. A sisakon gazdagon díszített (jobb és bal oldalon 1-1 két levelet, középütt három levelet hajtó ágak között is 1-1 levéllel) leveles koronából kiterjesztett szárnyú jobbra néző vörös turul növekszik. Akantuszlevelet mintázó foszlányai jobbról vörös és arany, balról kék és arany.

A címerkép jobb oldala azt fejezi ki, hogy Szeged város birtokolta hajdan, Felsőközpont néven. A bal oldali vörös mezőnek a rózsája, illetve lebegő paprikája pedig a két alaptermékre: a virágtermesztésre és a paprikatermesztésre utal.

A sisakon megjelenő kereszt a nép vallásosságát szimbolizálja. A koronából növekvő turul pedig egyrészt a magyar mivoltot fémjelzi, másrészt a sík terület hajdani szabadságát, nagyállattartását mutatja.

A korona az önkormányzatiság jelképe, a sisak pedig a település hajdani hősi halottainak állít emléket. A foszlányok a virágzó gazdaságra utalnak.