Ruzsa község címere álló, csücskös talpú, reneszánsz pajzs, melyet sátor (diagonális ívek) harmadol.

A jobb felső, vörös mezőben balra néző, szembeforduló, kiterjesztett szárnyú, természetes színű, arannyal fegyverzett kerecsensólyom (Falco cherrug cherrug) lebeg. A bal felső vörös mezőben háromágú, keresztekkel ékesített, aranykorona lebeg, alatta (markolatával lefelé forduló) hegyével balra ívelő aran kard keresztez egy balról jobbra mutató, fejével jobbra, élével lefelé néző ugyancsak arany harci szekercét, s ezeken álló helyzetben egy aranyrózsa található. A sátorív alatt kék mezőben arany egyházi füstölő (holocaustomata vagy turribulum) helyezkedik el úgy, hogy díszítő motívumaiból középütt egy életfa magasodik, mellette jobbról és balról egy-egy harkály áll. A pajzs felett zárt, harci sisak emlékeztet a község hősi halottaira és áldozataira. A sisakon háromlevelű, két gyönggyel ékesített sisakkorona van.

A foszlányok: jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany.

A címer az ún. beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába tartozik. A kék sátor emlékeztet arra, hogy majd egy évezredig szállásokon folyt itt az állattartás (szarvasmarha, ló, juh). Ugyanakkor az ún. csorvai füstölő (amely legkésőbb a XII. század közepén készült) arra is utal, hogy a mai Ruzsa területén a középkorban legalább két templomos hely létezett, így tehát legalább 800 éves múltra tekint vissza - kisebb, nagyobb megszakításokkal - a település. A füstölőn ábrázolt életfa a magyar hitvilágnak is ősi eleme, míg a harkály a keresztény képzetekben az életfa épségére őrködő Krisztus szimbóluma.

A jobb felső mező kerecsensólyma azt az időt idézi, amikor a terület még e vadászmadarakat kiváltképp kedvelő kunság szállásterülete volt.

A keresztekkel ékesített aranykorona és a keresztbe rakott fegyverek Szent László király emlékét idézik. A harci eszközökre helyezett aranyrózsa a templom patrónusát, az istenszülő (theotokosz) szűz Máriát idézi; részint a település mai nevét szimbolizálja.