A község címere: álló, háromszögű pajzs, zöld mezejét két kék szalag tagolja. A pajzsfőben szökellő aranyszarvasok között ezüstobeliszk látszik lebegve; kiterjesztett szárnyú, arannyal fegyverzett, csőrében aranyos markolatú, ezüstpengéjű szablyát tartó, fekete turulmadár ereszkedik alá a pajzsderék mezejében; a pajzstalpban pedig egy, a honfoglaló Árpád vezér (jobbra forduló) mellképét ábrázoló aranymedalion lebeg.

A pajzs felső élén természetes színű, aranyozott ékítményekkel ellátott, bizánci típusú harci sisak helyezkedik el enyhén jobbra fordulva.

A foszlányok: jobbról zöld és arany, balról kék és ezüst színűek.

A címer a település történetének legjelentősebb eseményét idézi. Béla király névtelen jegyzője szerint a honfoglalás idején (896), miután Árpád vezér hadai diadalt arattak Alpár mezején, az ellenséget eddig űzve itt megállapodtak 34 napra. És "elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát ... Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg szerét az ország egész dolgának". (A szeri pusztán falut említ II. Béla király egy oklevele már 1138-ban. A 12-13. században az Anonymus szerint e helyen Árpádtól szállást nyert Ond vezér utódai valóban itt birtokolnak és emelnek monostort. Több királyunk is megfordult erre, a török időkben pedig - míg el nem pusztult 1638-ban - khász-birtok volt. Később Kecskemét városa, majd vásárlás révén a Pallavicini őrgrófi család tulajdonába került.)

A honfoglalás ezer esztendős évfordulójára a szeri gyűlés helyén a honfoglaló vezérek portréival díszített, méltóságot sugalló emlékoszlopot állítottak. Ez a monumentum jelenik meg a pajzsfőben egymással szembeszökellő aranyszarvasok között, amelyek egyike a magyarságot új szállásterületére vezető csodaszarvas képe, a másik pedig Krisztus általánosan ismert szimbólumaként a lakosság hívő keresztény voltára utal. A szablyával - isten kardjával - a csőrében aláereszkedő turul, az Árpádok szent madara, azt a jósálmot idézi fel, amelyet Álmos vezér anyja, Emese látott ("isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reászállva teherbe ejtette őt"). Az álom jövendölésének teljességét ("egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad és ágyékából dicső királyok származnak") a két kék szalag fejezi ki. A pajzstalp aranymedálba foglalt képe pedig a honszerző és "az ország szerét elrendező" Árpád fejedelemnek állít örök emléket. A pajzsmező részekre tagolt zöld színe magát a pusztát idézi.

A pajzsra helyezett harci sisak a honfoglalás vitézi küzdelmeinek és a település vérzivataros évszázadai hősi halottainak jelképe.

A foszlányok zöldje (amely egyben az iszlám szent színe is) az egykori török khász-birtok mementója, aranya a szőlőtermő homokvidék, ezüstje a verőfényes órák nagy számának kifejezője, kékje pedig a földműves népesség természetes békevágyát nyilvánítja ki.