A címerpajzs leírása: A négyelt pajzsmező jobb felső részében egy három levélből álló arany "dohánylevélcsokor látható". E szimbólum Pusztaottlaka " Bagófalu " településrésznek a szimbolikája, ahol a múltban igen jelentős mértékben folyt dohánytermesztés. Innen származik a településrész elnevezése is.

A pajzs bal felső negyedében egy jobbra néző aranyszőrméjű, két lábon álló, jobbra néző oroszlán látható. Az oroszlán két halmon áll. Az egyik halom " Bagófalu ", a másik 'Tökfalu" szimbóluma. Az oroszlán mellső két mancsában aranykeresztet tart. Az oroszlán a heraldikában az erő, a bátorság és a kitartás szimbolizálja: a község története során a leghosszabb ideig Csanád vármegyéhez tartozott. Az oroszlán a Csanád nemzettség címerállata is volt. Egyrészt ezért került a község címerébe, másrészt azért, mert államalapító királyunk, Szt. István Csanádot bízta meg, hogy ezt a területet is birtokló Ajtony vezért, aki nem volt hajlandó áttérni népével a pogány hitről a kereszténységre, csatában győzze le. Békés Megye címerállata szintén a két lábon álló oroszlán. A keresztet magasban tartó oroszlán nyugat felé néz. Országunk ezen területén a XVIII. században betelepült Pusztaottlaka (akkor még Ottlaka-Puszt) néven létesítette államalapító királyunk az első püspökségek között a Csanádi Püspökséget.

A címerpajzs jobb alsó negyedében négy egyenes aranypálya található. Pusztaottlaka település négy nép letelepülésének eredménye. A magyarok, románok, a később Harrucken báró által a környékre telepített szlovákok és a dohánytermesztést meghosszabbító Elekről idetelepült németek (svábok) lakták és lakják a községet. A település címerében 1-1 aranypálya egy-egy népet szimbolizál.

Az osztott címerpajzs jobb alsó negyedében (a hármas arany dohánylevélre átlósan) egy tök növény termése látható. Ez a heraldikakép a Pusztaottlaka település másik részének, Tökfalunak a címerképe.