A címer álló helyzetű, csücskös talpú tárcsapajzs, osztatlan kék pajzsmezővel. A pajzsmezőben egy lebegő katonai dob látható. A dob előtt haránt irányban két, keresztbe tett, szimmetrikusan elhelyezett szablya van. A szablyák pengéje ezüst, a markolat arany. A dob aranyszínű, alsó és felső karimája veres-ezüst-zöld háromszögekkel díszített. A címerpajzsot két oldalról zöld színű szőlőágak övezik. Az ágakon egy-egy zöld szőlőfürt látható.

Pákozd címere az 1848. szeptember 29-én Pákozd és Sukoró közti síkon lezajlott honvédő csatának állít emléket. A címerpajzs azért csücskös talpú tárcsapajzs, mivel ez a pajzstípus ún. "Kossuth-címerként" ment át a magyar köztudatba. A katonai dobot egy eredeti 1948-49-es honvéd gyalogsági dobról mintázták. A két szablya szintén korabeli huszárszablya stilizált másolata.

A címert övező kartus (növényi dísz) nem csupán díszítő motívum, hanem a község 1848 előtti történelmét szimbolizálja. Ugyanis az 1848-49-es csapatzászlókon a magyar címert két oldalról szintén kartus övezi, de az két tölgyfaág volt. A tölgyfaág a győztes csaták és hadvezérek szimbóluma. A kompozíció megtartásával a tölgyfaágak helyére azért szőlőágak kerültek, mert a község eredeti viaszpecsétjében is szerepel ez a motívum.