Nyírgelse olyan ősi település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amely felett már a XIV. század elején egy sok ágra szakadt, tehát nagy múltú nemzetség tagjai osztozkodtak.

A település címere álló, csücskös talpú, barokk, aranyrámás, négyelt pajzs. Jobb felső, vörös mezejében három-három, egymáson keresztben fekvő arany búzakalász felett ezüstkereszt lebeg. Bal felső, kék mezejében álló helyzetben ezüstcsoroszlya és ekevas található. A jobb alsó, kék mezőben felajzott arany reflexíjon arany nyílvessző látható. A bal alsó, vörös mezőbe balról három ezüst sárkányfog (ék) nyúlik be.

A címer csonka, sisakot, koronát, foszlányokat nem tartalmaz.

Nyírgelse címere beszélő címer (tessera loquens), ugyanis a település históriájának legfontosabb motívumait szimbolizálja.

Az 1. számú mező búzakalászai a fő megélhetési forrást, a közel hétszáz éve dokumentálható földművelést idézik. A kettőskereszt három tényezőre is utal, egyrészt arra, hogy az ősbirtokos nemzetségnél - amint ez az 1310-ben kelt osztálylevelükből kitűnik - a szent kereszt igen nagy tiszteletben állt (rendelkezhettek is ilyen ereklyével); másrészt arra, hogy a településen már igen korán templom emelkedett, s ezért egy időben Egyházasgelsének is nevezték; harmadrészt kifejezi a gelseiek ma is élő hitét.

A 2. számú mezőben lebegő csoroszlya és ekevas fellelhető már a község 1792-ből származó pecsétjén, sőt az ekevas - a ma már a településbe olvadt - Szalmád község hasonló korú pecsétjén is.

A 3. számú mező motívuma egyrészt a Szabolcs vármegyébe tagoltságot jelzi (melyet a falu határában 1945-ig formás névtábla is hirdetett), másrészt azt a kemény küzdelmet, amellyel a település háromnegyed évezredig fenn tudott maradni.

A 4. számú mező az ősbirtokos nemzetségnek, a település valószínű alapítójának, a Gut-Keled genusnak állít emléket a címerükből átvett ősi motívummal.