A csücskös talpú pajzsban vörös pajzsláb, arany, haránt rácsozattal látható. A pajzsláb felett függőlegesen hasított, két részre osztott pajzsmező. A jobb oldali arany pajzsmezőjében Szent Lőrinc vértanú vörös-fehér ruhás alakja lebeg, jobbjában aranykelyhet, baljában arany pálmaágat tart. A bal oldali kék pajzsmezőben koronás, vörös nyelvű oroszlán ágaskodik, jobb mancsában egyenes, aranykardot emel.

A címer jelképei a község ősi múltját idézik. Már az Árpád-korban is létező falut templomának védőszentjéről “Szent Lőrincnek' nevezték. Így került Szent Lőrinc alakja a település címerének legelőkelőbb helyére. Az aragóniai születésű Szent Lőrinc 258-ban Rómában halt vértanúhalált. Rostélyon, elevenen sütötték meg. Erre utal a pajzsláb vörös színe és a haránt aranyrácsozat, amely a szent legfontosabb jelvényét, a rostélyt szimbolizálja. Vértanúságára utalnak a szent további jelvényei: a kehely és a pálmaág is.

A falu újratelepülésének és Koháry Istvánnak állít emléket a címer aranyoroszlánja, amely a Koháryak grófi címeréből került a község címerébe.