Címere összetett. Az álló, csücskös talpú, vörössel és kékkel négyelt öregpajzs első (vörös) mezejében arany rózsafüzér lebeg (kéttized a felső éllel párhuzamos, egy jobbra , illetve balra, egy pedig alul van), az aranykereszt alatt jobbra forduló fekete holló lép, csőrében arany pecsétgyűrűvel. A második (kék) mezőben hármas osztású, fülével jobb haránt álló, tollával lefelé mutató aranykulcsot bal haránt irányba kilőtt arany nyílvessző keresztez. A harmadik (vörös) mezejében két szárával egymást keresztező arany dohánylevél közül hat búzaszál növekszik. A negyedik (kék) mezőben zöld levelű, kacsú és szárú dinnye lebeg, kihasított szelete mentén vörös bélű, fekete magokkal. A hasonló alakú boglárpajzs vörös mezejében fekete sörényű és farkú ezüstparipa ágaskodik jobbra fordulva.

A pajzs felső élén ötágú, nyitott, arany leveleskorona található, a három levél egy-egy zafírral, ill. a középső rubinnal díszített, a levelek közötti csonkokon egy-egy gyöngy díszlik. A korona abroncsán fekvő rutát mintázó három rubin között ovális zafírok látszanak.

A foszlányok: jobbról kék és ezüst, balról vörös és arany.

A címer alatt jobbról és balról négyszer hajló fecskefarkú nemzetiszín szalag közepén aranyban fekete betűkkel a "Nagykamarás" felirat olvasható.

Nagykamarás címere beszélő címer (tessera loquens). A fekete holló aranygyűrűjével jelzi, hogy első okleveles említése idején Hunyadi-birtok volt, az aranynyíl pedig egykori macsói báni birtoklására utal. Kamarai birtok mivoltára az aranyló kamarási kulcs emlékeztet. A paripa a hajdani lótenyésztésről, a dohánylevél a gányó kertkultúráról, a búzakalászok pedig a település mezőgazdasági jellegéről beszélnek, melyben a dinnyetermesztés máig is jelentős szerepet játszik. Az arany rózsafüzér a lakosság eleven hitéletét idézi, s mutatja, hogy templomukat "Szűz Mária, rózsafüzér királyné asszonya" tiszteletére szentelték.

A korona a helyi önkormányzatiságot szimbolizálja, ékkövei mindazok áldozatát, akik e vidékről életüket áldozták a hazáért és a szabadságunkért.