A címerkép megfogalmazásához a község neve, a táj jellege és a helytörténeti hagyományok adtak támpontot.
Már maga a község neve "tálcán kínálja" a lehetőségét, hogy névcímer születhetett a hárs megjelenítésével. A névcímer a településnév képi megfelelője és az ilyen jellegű címereket különleges címerekként tartja számon a heraldika.
A címeren megtalálható az oroszlán, mely Kisharsány címerében bő jelentéstartalommal bír. Idézi a község legkorábbi történelmét, azt az időt, amikor a terület a tősgyökeres Kán-nemzettség birtoka volt. A sas mellett a legkedveltebb címerállat az oroszlán: a bátorság, a lelkierő és az igazság jelképeként már az ókorban is hatalmi, uralkodói jelkép. Legendás bátorsága, ereje okán a görög és az egyiptomi mitológiában az alvilág őreként jelenik meg. Kisharsány címerében a címerpajzsot tartva az őrállat szerepét tölti be. Jelzi a települést és annak értékeit, hagyományait védő, őrző lakosságot. A kézben tartás átvitt értelemben, a saját ügyek kézben tartását is jelképezi, ilyen értelemben a lakosság önrendelkezésének, az önkormányzatiságnak is szimbóluma. Mindezeken túl az oroszlán - mint harci állat - utal mindazokra a kisharsányi polgárokra, akik életükkel, vérükkel áldoztak hazájukért és szűkebb pátriájukért.
Az oroszlánnal szemben a griff a másik pajzstartó. Ez a fantázia szülte állat a két legnépszerűbb címerállatnak, a sasnak és az oroszlánnak az ötvözete, ez külsőségeiben is megjelenik deréktól lefelé oroszlán, felfelé sas. A griffet már az ókorban is az éleselméjűség és látnoki képesség megtestesítőjeként tartották számon. A magyar népi hitvilág kincsőrző, bölcs madárként ismeri. A heraldika szimbolikájában - lévén a leghatalmasabb földi és legnagyobb égi állat keveréke - a földi hatalom és az égi energia, az erő és bölcsesség, az emberi és isteni természet egyesülését szimbolizálja. A griff az egyházművészetben is helyet kapott, mint égi és földi állat, Krisztus-jelképpé vált annak alapján, hogy párhuzamba állították Krisztus égi származásával és földi működésével.
A szőlő jelképezi a község Siklós-Villányi borvidékhez tartozását, az itt termelt nemes bor értékét. A szőlő mögöttes jelentéstartalommal is bír, mint egyházi ikonográfiai jelkép, Krisztus szimbóluma, Krisztus önmagát is szőlőhöz hasonlította: "Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz" (idézet János evangéliumából).
A hármashalom motívum a számmisztikához kapcsolódik. A három a legfontosabb szakrális szám. Ég és föld találkozásából született az ember, ezzel válva teljessé az isteni megnyilvánulás. A három ezért az isteni rendet, s totalitást, s tökéletességet, az Isten-Ember-Világmindenség hármas egységét szimbolizálja, utal a vidéken húzódó hegyekre is.
A színezés: a vörös és az ezüst egymáshoz rendelése utal arra, hogy a község Árpád-kori település. Ehhez társítva a zöldet, nemzeti színeinket is idézik.
Arany: értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, örökkévalóság
Ezüst: bölcsesség, győzelem, tisztaság, öröm, tökéletesség
Vörös: hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség
Zöld: szabadság, szeretet, remény, boldogság, szépség, egészség
