A címer heraldikai leírása
A címer: álló helyzetű háromszögű pajzs, osztatlan kék pajzsmezővel.
A címerpajzs alján látható zöld hármashalmon, természetes ábrázolású, ősmagyar vitéz áll. A fekete hajú és lelógó fekete bajszú harcos honfoglaláskori magyar ruházatot visel.
A vitéz ruházata: a veres hajtókájú térden alul érő fehér (ezüst) köpeny alatt, barna csizma látható. A harcos jobbfelé nyíló köpenyét, derékban arany csatos barna öv szorítja le. A harcos jobb oldalán, az övről két keskenyebb barna szíjon lelógó barna tarsoly látható. Az öv arany csatjából balharánt irányban lelógó barna szíjvég a tarsoly magasságáig ér.
A vitéz fején arany végű veres süveget visel, valamint két varkocsba fogott haját egy-egy kerek arany korong díszíti.
A harcos könyökben hajlított jobbjában, három, hegyével fölfelé álló fekete nyílvesszőt tart. Másik kezében a bal vállára vetett arany markolatú fekete íjat fog.
A kék pajzsmező felső részén egy-egy kisebb háromszögű címerpajzs lebeg. A jobboldali kisebb címer pajzsa fehérrel (ezüsttel) és veressel hétszer vágott. A baloldali kisebb pajzs osztatlan veres pajzsmezejében egy stilizált ötszirmú fehér (ezüst) rózsa lebeg. A stilizált rózsa közepére egy veres szív van helyezve és a szíven egy fekete kereszt látható.
A címer magyarázata
Nagyveleg ősi honfoglaláskori település, nevének első írásos említése 1230-ból maradt fenn Csák Miklós végrendeletében.
A máig is élő hagyomány szerint nevét VELEK vezérről kapta, akit ANONYMUS írásaiban többször megemlített. III. Béla király névtelen jegyzője szerint Árpád vezér legnemesebb vitéze volt VELEK, hűsége jutalmául kapta meg a "zarándai ispánságot".
A község címerében szereplő magyar vitéz, a község névadóját VELEK vezért jelképezi, kinek arany süvege jelzi vezéri méltóságát.
A zöld hármashalom a község, dimbes-dombos jellegére utaló motívum, mivel Nagyveleg a Bakony-hegység legnyugatibb peremén, a Móri-árok mellett helyezkedik el.
A címerben látható egyik kisebb "árpádsávos" pajzs Árpád vezérre, ill. a honfoglalásra utaló motívum. A másik kisebb pajzson az evangélikus egyház címeréből származó "lutheri rózsa" a "második honfoglalásra" utal. A török hódoltság időszakában Kis- és Nagyveleg egyaránt elpusztult. A törökök kiűzését követően 1746-ban a felvidéki Trencsén megyéből ill. Vas és Veszprém megyéből ide telepített evangélikus családok telepítették újra a községet.
Összegezve elmondható: Nagyveleg címere ún. mesélő címer, mivel egyedi kompozíciójával és motívumaival elmeséli a község nevét, történelmét, földrajzi fekvését.
